Gízai Piramisok, Menkauré,  Khephrén, Kheopsz

Gízai piramisok KairóKözvetlenül Kairó határában, a sivatagban találjuk a világhírű gízai piramisokat. A legfiatalabb és legkisebb, Menkauré (Mükeriosz) piramisa, a középső méretű, Khephrén (Hafré) fáraó nevét viseli. A legnagyobbat Kheopsznak (más néven Hufu) tulajdonítják.

A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.

Gízai Piramisok - Kheopsz Nagy Piramisának rejtélye
A Nagy Piramisként is aposztrofált csoda, mintegy 2,5 millió mészkőtömbből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát. Némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is. A piramis hossza 230 m, magassága 146,6 m. Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas piramist pusztán kőtömbökből felépíteni? Hiszen a történészek szerint nem voltak hozzá elég kemény szerszámaik. Lehet, hogy mégis rendelkeztek vas eszközökkel? Mint oly sok, az egyiptomi társadalomra vonatkozó kérdésre, erre sincs meg a tökéletes válasz. Feltevések, találgatások vannak, bizonyítékok azonban nincsenek.
A piramis misztériumára rengeteg elmélet született. Némelyek elég hihetőek, sőt racionálisak. Némelyek…. hááát… hogy is fogalmazzunk, hogy objektívek maradjunk… elég bizarrok.

A neves görög geográfus, Strabo a piramist anno "égből alászállott építményhez" hasonlította, mely "nem emberi kéz műve". Erre a feltevésre kontrázott rá Manly Hall amerikai filozófus, aki szerint a piramist az elsüllyedt Atlantisz elhagyói segítségével építették. Edgar Cays amerikai médium nevéhez még fantasztikusabb elmélet fűződik: a piramis a teljes emberi tudás tárháza, amelyet egy ez idáig megfejtetlen kódrendszerben "jegyeztek le". Ebben a kódrendszerben nem csak a matematikai, és csillagászati tudás van megírva, hanem próféciákat is tartalmaz. Meglehet…

Nézzünk a racionálisabb tézisek közül is, a teljesség igénye nélkül, néhány roppant elgondolkodtatót. Mindjárt elsőként a számok bűvöletét. A piramis formáját a hármas, a négyes és az ötös szám uralja. A hármas a felszínnel kapcsolatos (háromszögoldalak), a négy mint az alapot alkotó négyzet, az öt pedig a csúcsok száma. Ez a három szám Pithagorasz tételét adja. A piramis oldalai a 4 égtáj felé néznek. A piramis éleinek hajlásszöge megegyezik a kör Pi (3,141 ...) számához tartozó szöggel. Méretéből ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét, tanúskodik építői fejlett csillagászati tudásáról is: nyomon követhető a hold mozgása. A három piramis pontos mása az Orion csillagkép három csillagának és a sírkamrából kivezető nyílások is mind az Orionra, a Szíriuszra, az Alpha Draconisra és a Béta Draconisra mutatnak. A piramis alapja pontosan azonos magasságban van a tengerszint felett. Egyik sarka sincs magasabban, mint a másik. Az eltérés maximum 1 cm.

Más egyiptomi piramisoktól eltérően, a gigapiramis belsejében folyosórendszer húzódik. A kövek mind a gízai fennsíkról származnak. Az északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez egy apró kamrába torkollik, amelyet ma Királynői Kamrának neveznek. Utána továbbvezet az út a 47,5 m hosszú és 8,5 m magas Nagy Galériához. Ez a folyosó a legnagyobb terembe, a Királyi Kamrába visz, mely 10,50 méter széles és 5,80 méter magas. Falát márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások.

A nagy piramisok közül Menkauré és Khephrén fáraó piramisai temetkezési helyek voltak. Más a helyzet a Nagy Piramissal. Viszont az, hogy vajon mi is volt a rendeltetése, az még a mai napig nem egyértelműen bizonyított. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis királyi temetkezési hely volt, nem több, mint következtetés. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a piramison nincs rajta egyik fáraónak a hieroglifája sem, csak egyéb bejegyzésekből tudjuk, hogy Kheopszhoz köthető az építmény.
Elhelyezkedése, funkciója, alakja, extra méretei máig hatalmas rejtélyt jelentenek a világ számára.
forrás: http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/gizaipiramisokkheopsznagypiramisanakrejtelye/

1.) Gizai piramisok

Egyiptomi piramisok Gizai piramisokA piramis az Óbirodalom (i.e.2575-2465) jellemző királysír típusa. Az egyiptomiak a földi életet rövid átmenetnek tekintették, házaik de még a tehetősek palotái is sokkal kevésbé nemes anyagokból készültek mint síremlékeik, el is mosta őket az idő. Az egyiptomiak hite szerint a test és Ká, a képmás egymást kiegészítve alkotja az élőt. A halál után a képmás az álajtón távozva hibáitól megtisztul, majd a testbe visszatérve örökre elvonul a “világosság istenének kíséretéhez csatlakozva”. Ha a képmást megbolygatták, elkárhozott, ezért nyugalmát és a test épségét meg kellett óvni. A piramis őse a masztaba, a masztabáé a gát, a temető neve nekropolisz, lásd Gizai nekropolisz. A masztaba 3 része a föld feletti kultuszkamra, a leeresztő akna, a sírkamra. A kultuszkamrába rendszeresen áldozatot, ételt-italt vittek. A masztaba nyugati falában volt az álajtó, melyen keresztül a halott Ká képmása szabadon ki-be közlekedhetett. Az áldozati teremből nyíló helyiséget, amelybe csak betekinteni lehetett, szerdábnak nevezik, itt található az elhunyt szobra. A piramis a halotti rituáléval összefüggő komplex épületegyüttes egy eleme. A halott fáraót a palotából a gyászmenet bárkán kíséri a nyugati partra. Szűk csatorna végén kikötő és a völgytemplom található, a szertartás első színhelye. Zárt folyosó (Kriptoportikusz) vezet a halotti templomba, mely egy csarnokból, központi udvarból és Mükerénosz-tól kezdődően 5 falba mélyített szoborfülkéből áll, mely a fáraó istenneveivel ellátott szobrait fogadja be. A templom mélyén található a szentély és az áldozati asztal. A szentélyből álajtó vezet a piramishoz. A valódi bejárat a piramis északi oldalán volt, melyet a temetés után gondosan eltűntettek. A piramis körül sziklavájatokat képeztek a bárkáknak. Kheopsz egyik 40 m-es bárkáját az 50-es években amerikai kutatók találták meg. A piramisokat előkelőségek egész masztaba városai övezik, akik az uralkodót a túlvilágra is elkísérték. A gúla gránit és/vagy mészkő burkolatú. A IV. din. legnagyszerűbb királysír csoportja a Gizai, ezt a nekropoliszt a “magasság lejtőjén” névvel illették.
Az egyiptomiaknak nem volt önálló kifejezésük a piramisra, azonosították azt a fáraó nevével, így a három nagy piramis neve:

1.1) A Kheopsz piramis

Egyiptom, Kairo, Giza, Kheopsz piramisKheopsz piramisa eredetileg 146.5 m magas, oldalai 230 m hosszúak, kb. 2.590.000 kőtömbből áll, mintegy 54.000 m2-en fekszik, súlya megközelítőleg 7 millió tonna. Magasabb a Szent-Péter székesegyháznál, a londoni Szent-Pál katedrálisnál, másfélszer magasabb a Szabadságszobornál és csak 11 m-el marad el Kölni Dómtól. A 300 szélességi fokon található, eredetileg pontosan a négy égtájra volt tájolva, csillagászati okok miatt a hosszú idő elteltével ma ettől már eltér. Hérodotosz számításai szerint 30 évig építették, melyből 10 évet vett igénybe a szállítási út és rámpa építése. Mintegy 100.000 ember dolgozott rajta évente 3 hónapot, ami hatalmas szervezési munkát is jelentett. A sírkamra felett 5 szintnyi tehermentesítő kamra található, ennek ellenére a gránit mennyezet megrepedt. Soha nem találtak benne szarkofágot. Korábban azt hitték a keleti 3 kisebb piramis az építés közben módosuló terv 1:5 léptékű makettjei, valójában ezek a királynők sírjai.

1.2.) A Kefren (Hefré) piramis

Egyiptom, Kairó, Giza Kefren piramisKefren piramisa 143.5 m magas, alig 3 m-el marad el Kheopsz piramisától. Halotti temploma 112*50 m-es, hátsó álajtós fala érinti a szokásos piramist körülvevő falat. Klasszikus kialakítású, 2 részből áll, egy csarnok a papoknak, egy a közeli híveknek. A két templom közötti kriptoportikusz 45 m szintkülönbséggel, 494 m hosszban, 4.5 m szélességben terül el. A folyosó felülvilágított, kívül gránit, belül domborművekkel díszített mészkő burkolatú. A völgytemplom igen jó állapotú, 45*45 m-es, gránitból készült, kissé masztabára emlékeztető alakú. Két bejáratból keskeny folyosók vezettek a 16 gránitoszlopos oszlopcsarnokba. A szentély a király szobrával a templom közepén található, az oszlopcsarnok 23 kisebb királyszobrot tartalmazott, melyeket egyenként felülvilágítókkal világítottak meg. Egy királynői piramis kíséri. Kefren piramisának építéséhez Kheopsz kőszállító útjának meredélyét is felhasználták, az épülő völgytemplom tövében egy fekvő oroszlán hátára emlékeztető hatalmas mészkőtömböt találtak, ez lehetett Kheopsz egyik kőbányájának maradéka. A sziklából 57 m hosszú, 20 m széles állatalakot formáltak és “nemesz” fejdíszes királyfejjel látták el, megalkották az első Szfinxet.

1.3.) A Mükerénosz piramis

Egyiptom, Kairó, Giza, Mükerénosz piramisMükerénosz piramisa a legkisebb, 63.5 m, mégis a legnagyobb kőtömbökből építették, alja gránit, teteje mészkő. 1837-ben feltárták, a csodálatos szarkofág Angliába szállítás közben a tengerbe süllyedt. Valószínűleg soha nem fejezték be teljesen, halotti kerülete igen kicsi. Utódja Sepszeszkaf (i.e.2472-2467) próbálta befejezni, de csak habarccsal bevont szárított téglával burkoltatta. A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes. A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI. din. idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és II.Pepi piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak. Az Első átmeneti korban a VII. din.-tól a piramisépítés szinte teljesen megszűnik, a XI.DIN. idején a birodalom azonban újra egyesül, ami a Középbirodalom fáraóinak (i.e.2040-1640) ismét lendületet ad az építéshez. A piramisok dél felé kezdenek terjedni, szerényebb méretűek lesznek, sugár ill. keresztirányú mészkő falakkal és kitöltő téglából, homokból építik, melyet mészkővel burkolnak. A kívülről olcsóbb kvázi vázas építést az igen drága kvarcit, alabástrom burkolatú sírkamrákkal ellensúlyozzák.
Az Újbirodalom idején az uralkodók a Királyok Völgyébe “természetes piramisokba” temetkeznek, csak a tehetős polgárok díszítik síremlékeiket 1-2 m-es piramis díszekkel.

2.) Szakkarai Nekropolis

2.2.) Dzsószer piramis

Egyiptom, Sakkara Dzsoszer piramisDzsószer piramisa a szakkarai nekropolisz máig leglátványosabb monumentális alkotása, Egyiptom első piramisa, 1979-től az UNESCO Világörökség része. A piramiskörzet számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos.
Eredeti méretei: 125×115×61 méter.
Mai méretei: 121×109×59 méter
Készítésének ideje: i. e. 2700 körül
Építtetője eredetileg talán a közelebbről ismeretlen Szanaht, de legkésőbb az építés folyamán Dzsószer, a III. dinasztia első uralkodója vette tulajdonba. A tulajdonosváltás feltevését az építés közben bekövetkező nagyarányú stílusváltás teszi lehetővé. A piramist kétségkívül Dzsószer fejezte be, az előtte uralkodó Haszehemui sírja Abüdoszból ismert, így az építés megkezdőjének személyére csak a homályos, kérdőjeles Szanaht marad.
A rendelkezésre álló források egyértelműen Imhotep nevéhez fűzik a piramis tervezését és kivitelezését. Ha megbízója eredetileg Szanaht volt, akkor személye bizonyos kontinuitást enged feltételezni Dzsószer és elődje között.
A piramist már az ókorban kirabolták. A családtagok ötödik sírkamrájában Firth és Quibell két alabástromszarkofágot talált, melyből az egyikben még ott volt egy körülbelül nyolcéves gyermek múmiája. Egy betemetett folyosóban pedig óriási mennyiségű halotti kelengyét tártak fel, 30-40 ezer kőedényben, amelyből hétezret rekonstruálni lehetett.
A sírkamrában talált alabástromszarkofág érintetlen volt, de üresen találták: Dzsószer valószínűleg nem ide temetkezett. A törmelékben heverő ékszerek alapján az egyiptológusok a temetés előtti fosztogatásra gondolnak, melynek hatására Dzsószer vagy örökösei meggondolták magukat. Ha ez az elképzelés helyes, akkor Dzsószer valódi sírja egyelőre ismeretlen.

2.2.) Szakkara, Unisz piramisa

Szakkara Unisz piramisaPiramisa Szakkara középső része, Dzsószer komplexuma mellett a déli oldalon helyezkedik el. A piramist II. Ramszesz fia, Haemuaszet herceg renováltatta a XIX. dinasztia idején, erről a déli oldalon felirat tanúskodik. Alaposan feltárták a völgytemplomot, a halotti templomot és a hozzá vezető feljárót is, amelynek falain éhínség-jelenetek is találhatók. A piramis környéke a szaiszi és a perzsa korban is kedvelt temetkezőhely volt.
A halotti templom alatti alagútrendszerben feltételezik a II. dinasztia első két fáraójának, Hotepszehemuinak és Nebrének sírját is. A felvezető út Dzsószer komplexumának keleti falánál megtörik, itt a déli oldalánál találták meg a piramis hajóárkait. A felvezető út egy része napjainkban olyan fedett, mint eredetileg volt, ez természetesen rekonstrukció. A feljáróút alépítményében a Dzsószer-komplexumból származó, feliratos köveket találtak, ami arra utal, hogy az Unisz idejében már elhagyott és romos volt.
Helyi mészkőből készült. Napjainkban alig felismerhető hatalmas domb, déli oldalán burkolat-maradványokkal. Az V. dinasztiától kezdve a piramisépí­tészet hanyatlik, az ekkor emelt síremlékek már kisebb és rosszabb minő­ségű konstrukciók.

3.) Egyiptom, Dahsur piramisok

3.1.) Dahsur, Sznofru Tört falú piramis

Egyiptom, Dahsur Tört falú piramisA piramis egyedülálló konstrukciójú. Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres. E konstrukció okait az egyiptológusok csak találgatják. A szóba jöhető elképzelések:
A piramison ma több repedés figyelhető meg. Elképzelhető, hogy a repedések már az építéskor megjelentek, és e statikai bizonytalanságtól megijedve módosították az emelkedés szögét. Mark Lehner III. Amenemhat nem messze álló piramisával összehasonlítva szintén erre a feltevésre jutott, hozzátéve, hogy a középbirodalmi uralkodónak is két piramist kellett építeni a statikai problémák miatt.
Más vélemények szerint a repedések később, talán egy földrengés alkalmával jelentek meg, a tervmódosítás oka a sietős befejezés volt.
Mindkét álláspont hagy maga után megválaszolatlan kérdéseket, így az elsőnél kérdés, hogy egyáltalán miért fejezték be, a másodiknál viszont nem érthető, hogy miért kellett sietni. Sem a költségtakarékosság, sem Sznofru korai halála nem jöhet szóba, hiszen Sznofru később még felépíttette az északi vörös piramist, sőt befejezte a mejdúmi piramist. Ezenkívül a megtakarított munkamennyiség is viszonylag kicsiny a piramis teljes tömegét tekintve.
Kompromisszumos megoldásként felvetik, hogy a mejdúmi piramis befejezése megelőzte a tört falú piramis felépítését, és nem sokkal ezután már le is dőltek a meredek burkolórétegek. Az ásatások azonban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a mejdúmi piramis katasztrofális gyorsasággal omlott volna le.

3.2.) Dahsur, Vörös piramis

Egyiptom, Dahsur Vörös piramisSzakkarától nem messze, Dahsúrban található a vörös piramis, amelyet Sznofru fáraó emlékére építettek. Sznofru annak a Hufunak az apja, akinek emlékére a gízai nagy piramist építették. A vörös piramis az első tökéletes piramis, az egyiptomi piramisok közül ennek van a második legnagyobb alapterülete.  A Vörös vagy Rózsaszín Piramis a második legnagyobb piramis, és az első olyan piramis, ahol minden kamra és folyosó az épület része, nem pedig az alapba vájt helyiség. Nevét a vörösmészkő burkolatáról kapta. Eredetileg fehér turai mészkő burkolatát az évezredek alatt elbontották. Stadelmann a piramis tövénél felhalmozódott törmelék között talált néhány darabot az eredeti burkolatból, sok darabon a munkások jelöléseit is el lehet olvasni. A régész megtalálta a piramidiont is, azaz a piramis tetjét lezáró, többnyire nemesfémmel borított gúla alakú csúcskövet. A Vörös Piramis dőlésszöge olyan, mint a Tört piramis felső részének esése. Alapterülete 220x220 méter.
A halotti templom igen egyszerű. Stadelmann szerint a Vörös Piramis lehetett Sznofru végső nyughelye. A piramisban találtak emberi maradványokat, szarkofágot azonban nem, így nem zárható ki, hogy azok egy későbbi betemetkezésből származnak.
Az teszi igazán érdekessé, hogy teljes egészében látogatható, még a halotti kamrát is megnézhetjük. Különleges élmény felfedezni a piramis hűvös, csendes járatait. Nem ajánljuk azoknak, akik nem érzik jól magukat zárt, szűk terekben.

4.) Maidum, vagy másként Medum piramis

Egyiptom Maidum Medum piramisA Hufu apja, Sznofru által épített medúmi piramis magányosan áll a sivatag peremén, néhány kisebb masztaba szomszédságában.



Ezt a nyolcrétegű építményt tartják a legelső kísérletnek egy tökéletes piramis megépítésére, és ez az első egyiptomi piramis, amelyben föld feletti, gyönyörű és innovatív, ívelt falú temetkezési kamrát találunk.

Napjainkban csak a piramis felső három rétege látható, amint erőt sugározva kiemelkedik a homokból és törmelékből.

5.) Hawara (Fájjúm) piramis

Egyiptomi Hawara piramisAz utolsó nagy egyiptomi piramis Fájjúm központjától, Medinet-el-Fájjúmtól 8 km-re délkeletre áll.
III. Amenemhat hawarai téglapiramisa még így, romjaiban is lenyűgöző, a jobb oldali képen látható, hogy milyen monumentáls építmény.

Bonyolult járatrendszere a déli oldalról közelíthető meg, ami spirális szerkezetű. Feltehetőleg a sírrablók ellen alakították ki így, ám hiába, mivel jelenleg teljesen üres. A talaj szintje alatt lévő sírkamra kialakítása is érdekes: kvarcit tömbök fedik, felettük tehermentesítő kamra található, amit sátortető-szerűen elhelyezett mészkő tömbök zárnak. Ezek felett egy 90 cm vastag nyers tégla boltív szilárdítja a szerkezetet. A kamrában egy óriási, több mint 100 tonnás kvarcit szarkofág áll, mellette egy azonosíthatatlan, kisebb szarkofággal. Az egész rendszer korának technológiáját képviseli, műszaki megoldásai egészen rendkívüliek. A sírkamra egyetlen, 110 tonnás kemény homokkő vagy kvarcit tömbből van kialakítva, amelyre három, hatalmas gránittömbökből szerkesztett mennyezetet eresztettek rá. Az itt alkalmazott megoldás az első bizonyítható eset, amikor a homok kifolyatásával eresztettek le hatalmas súlyt a helyére. A rendszert különleges, visszacsapóra kialakított, billenő portkulliszok (20 tonnás gránittömbök) is védik a jogtalan behatolóktól - Flinders Petrie-nek is két szezonja ment rá, hogy bejusson, de bejutott.<
Források:
http://egyiptomiepiteszet.webuda.com/giza.html, http://www.mimi.hu/utazas/kheopsz_piramisa.html,
http://doksi.hu/get.php?lid=7383, http://erettsegisegedlet.blogspot.hu/search/label/vall%C3%A1s?updated-max=2010-01-27T04:51:00-08:00&max-results=20&start=20&by-date=false
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis,
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kheopsz-piramis

Hagyjon üzenetet!
  Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Hagyjon üzenetet és felkeressük!
Adja meg e-mail címét és üzenetét!
Küldés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.