info@divehardtours.com H-P 10:00-18:00 +36 1 785 8492

Egyiptom ünnepei

Az év ünnepnapjai függetlenül attól, hogy valaki kopt keresztény vagy muszlim. A muszlimok nem ünneplik a kopt ünnepeket, de ettől még ünnepnap az munkaszüneti nap.
  1. Általános ünnepek

    január 7. - Kopt Karácsony
    április 25. - Sínai félsziget felszabadulása
    május 1. - Munka ünnepe
    július 23. - 1952-es forradalom ünnepe
    október 6. - Egyiptomi hadsereg napja
    Az iszlám kalendárium és a Hold állása szerint változnak.
    1-2 nap eltérés is lehet a naptárban előjelzett időpontoktól!
    Aid El-Adha (4 nap)
    Aid el-Fitr (3-4 nap)
    Iszlám Újév (1 nap)
    Mohamed próféta születésnapja (1 nap)
    Kopt húsvét vasárnap (1 nap)
    Sham El-Nessim tavaszünnep, hétfő (1 nap) kopt húsvét utáni nap.
  2. Iszlám ünnepek

    Az iszlám újév az a nap, amely jelzi egy új év kezdetét az új iszlám szerinti naptári évben, és az a nap, amikor az évek száma eggyel növekszik. Az első nap az évben, az első hónap, Muharram hónap első napja a muszlim kalendáriumban. Az első iszlám év 622-ben Mohamed próféta Mekkából Medinába való vándorlásával (hidzsra)vette kezdetét. Mohamed próféta halála után – veje, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) Ali kalifa javaslatára – a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja. A vallási tevékenységek többségét, mint például az ima, a böjt, a Ramadán hónapjában esedékes zarándoklat időpontját, valamint az iszlámhoz kapcsolódó jelentős események, fesztiválok dátumait a Hold-naptár alapján kell kiszámítani.

    Míg egyes iszlám szervezetek szerint az új hónap (és így az újév) kezdetében a hold helyi észlelése a meghatározó a legtöbb iszlám intézmény és ország, köztük Szaúd-Arábia is csillagászati ​​számításokat követ az iszlám naptár jövőbeni időpontjainak meghatározásához. Léteznek sematikus módszerek is az iszlám naptár időpontjainak táblázatos (azaz nem megfigyelésen alapuló) kiszámításához. Ezek egy- vagy akár kétnapos eltéréseket is mutathatnak az egyes országok számított, illetve a Hold megfigyelésén alapuló időpontjai között. Például a Szaúd-Arábiában használt Umm al-Qura naptárt többször is megreformálták az elmúlt években. A jelenlegi rendszer az iszlám naptár szerint 1423-ban (2002. március 15.) került bevezetésre.

    Az iszlám kalendáriumban a napok naplementekor kezdődnek. Például Muharram hónap első napja 1432-ben (iszlám naptár szerint) megfelel 2010. december 7-nek vagy 8-nak (országtól függően) a hivatalos naptárakban. A megfigyelés alapú iszlám naptárakban az újhold láthatósága naplementekor december 6-án azt jelenti, hogy Muharram első napja tartott december 6. naplementétől december 7. naplementéig, míg azokon a helyeken, ahol az újhold nem volt látható december 6-án, Muharram hónap első napja december 7. naplementétől december 8. naplementéig tart.
     
    • 1438.  iszlám év, 2016. október 3.
    • 1439. iszlám év, 2017. szeptember 21.
    • 1440.iszlám év, 2018. szeptember 11.
    • 1441.iszlám év, 2019. augusztus 31.
    • 1442.iszlám év, 2020. augusztus 20.
    Ásúrá napja a Muharram tizedik napja az iszlám naptárban. Ez a nap a muharramra való megemlékezés tetőpontja. A siiták gyásznapja, Mohamed próféta unokájának, Husszein ibn ‘Alī (626–680), illetve követői mártíromságának emléknapja.

    Az ásúrá arabul egész egyszerűen „tizediket” jelent, ennek értelmében a megemlékezés elnevezés közvetlen fordításban a „tizedik nap” jeent.
    Ásúrá napjához több eseményt kötnek. Muszlim hagyomány szerint, amikor a nagy Özönvíz kezdett visszahúzódni, Noé próféta és a családja összegyűjtötte az összes ételt, ami a bárkán maradt, és egy finom pudingot főzött belőle. Az ételnek az „ásúrá” vagy „Noé pudingja” nevet adták. Noé prófétára emlékezve és Istennek hálát adva Anatólia népe és más muszlimok szokássá tették ennek a pudingnak az elkészítését ezen a napon és megosztását a szomszédokkal és barátokkal. Az étel megosztása egy jó módja annak, hogy újra megerősítsük az elengedhetetlen emberek közötti kapcsolatot és egységet, függetlenül vallástól, hittől és háttértől.

    A muszlim tradíció szerint az emberi történelem során az Ásúrá napján sok minden történt. Ezek közé tartozik Ádám és Éva teremtése, élethez és halálhoz, mennyhez és pokolhoz fűződő események, Ábrahám próféta megmentése a tűztől, Jákob és József próféta újbóli találkozása, Mózes prófétának és népének megszabadítása a fáraó zsarnoksága alól. Mohamed próféta medinai száműzetésének első időszakában megparancsolta a muszlimoknak, hogy az ásúrá napját egynapos böjttel ünnepeljék, hogy ezzel gesztust tegyen a városi zsidók felé. Bár ezt később feleslegessé tette a ramadán egy hónapos böjtje, a próféta tovább folytatta a böjtölést ásúrá napján és tanácsolta a muszlimoknak, hogy ők is így tegyenek, valamint imádkozzanak, hogy Isten megbocsássa a vétkesek bűneit.

    Kezdete
    • 2017: Október 1.
    • 2018: Szeptember 20.
    • 2019: Szeptember 10.
    • 2020: Augusztus 30
    A két nagy iszlám ünnep közül a második. A mekkai zarándoklaton résztvevők ilyenkor Miná völgyében elvégzik az előírt állatáldozatot. Minden szabad muszlim, aki megteheti, hogy áldozati állatot vásároljon - fejenként 1 birkát, vagy 1-7 fő közösen 1 tevét vagy marhát -, ekkor mutatja be áldozatát. Az áldozati állatok közül a legjobb a teve, aztán a marha, majd a birka. Ennek oka, hogy az áldozati állat húsának egészét vagy nagyobbik részét a szegények között osztják szét, s a nagyobb állat áldozásával több hús jut a szegényeknek.

    Kezdete
    • az 1430. évben 2009. november 27.
    • az 1431. évben 2010. november 16.
    • az 1432. évben 2011. november 6.
    • az 1433. évben 2012. október 26.
    • az 1434. évben 2013. október 15.
    • az 1435. évben 2014. október 5.
    • az 1436. évben 2015. szeptember 24.
    • az 1437. évben 2016. szeptember 12.
    • az 1438. évben 2017. szeptember 1. (számított)
    • az 1439. évben 2018. augusztus 23. (számított)
    • az 1440. évben 2019. augusztus 12. (számított)
    A Ramadán havi böjt időtartama 29 vagy 30 nap, a hold állásától függően. Ebben a hónapban a muszlimok hajnalhasadtától - azaz amikor egy fehér és egy fekete cérna színe elválik egymástól - napnyugtáig böjtölnek. Ez nem csak az evésről és ivásról való lemondást jelenti, a hívők emellett tartózkodnak a házasélettől, dohányzástól, rossz beszédtől és haragtól. 

    Melyik évben mikorra esik a ramadán?
    • Ramadán 2016 (1437): Kezdődik: június 6. Vége: július 5.
    • Ramadán 2017 (1438). Kezdődik: május 27. Vége: június 25.
    • Ramadán 2018 (1439). Kezdődik: május 14. Vége: június 14.
    • Ramadán 2019 (1440). Kezdődik: május 6. Vége: június 4. 
    • Ramadán 2020 (1441). Kezdődik: április 24. Vége: május 23.
    Az iszlám két nagy ünnepének egyike, mely a ramadán havi böjt végén, három napig tart.
    A böjt megtörésének ünnepe, az iszlám világban meghatározó nap, ugyanis a ramadán végét jelenti, amely a Ramadánt követő Savvál hónap első három napjára esik. Ezen a napon nagy lakomákat rendeznek, Törökországban például szokás ilyenkor édességet ajándékozni egymásnak.
     
    • 2016. július 6.
    • 2017. június 25.
    • 2018. június 15.
    • 2019. június 3.
    • 2020. július 30.
    Ez a különleges nap Ramadán hónap utolsó tíz napjára esik, pontosan azonban nem lehet tudni, melyikre. Mohamed próféta (béke legyen vele) tanítása szerint páratlan nap, tehát 21, 23, 25, 27, vagy 29-e. A legvalószínűbb mindezek közül: Ramadán 27. Az Elrendelés Éjszakáján a Korán lejött a hetedik égből az első égbe, majd innen kapta meg Mohamed próféta a kinyilatkoztatást Gábriel (Dzsibríl) angyalon keresztül 23 év alatt.

    Az Elrendelés Éjszakájáról azt mondja Allah a Koránban: "Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap." (97:3), azaz ezen az éjszakán imádkozni és virrasztani többet ér, mint ezer hónapig folyamatosan imádkozni. Pontos időpontját pedig azért nem árulta el Isten, nehogy az emberek csak erre az időre korlátozzák a szolgálatot. Ezen az éjszakán jönnek le az angyalok különböző parancsokkal - igaz máskor is vannak "lent", de más okból. Az Elrendelés Éjszakáján békesség van egészen hajnalig.
    A mekkai zarándoklat központi eseménye, amikor a zarándokok a Mekka közelében fekvő 'Arafa fennsíkon tartózkodnak, s a déltől napnyugtáig terjedő időszakban elvégzik az előírt imádságokat és folyamatosan fohászkodnak Istenhez. Ha valaki ’Arafa napján böjtöl, akkor az Isten megbocsátja 2 évi bűneit.
    A maulid, néha mavlid (jelentése: a próféta születése) Mohamed próféta születésnapjának ünnepe az iszlám naptár harmadik hónapjának (Rabí al-Avval) 12. napján.
    Szinte minden iszlám országban megünneplik és más országokban is, amelyeknek jelentős muszlim népessége van (pl. India, Oroszország, UK stb). Ilyenkor nagy utcai felvonulásokat tartanak, kidíszítik az otthonokat, élelmet osztanak és történeteket mesélnek Mohamed életéről a gyerekeknek.
    Nemzeti ünnep a legtöbb muzulmán többségű országban, kivéve Szaúd-Arábiát és Katart, ahol tilos az ünneplése. E két országban a vahhabita mozgalom helyteleníti a megemlékezést.
     
    • 2017: November 30. a szunnitáknak. December 5. a síiták többségének.
    • 2018: November 20. a szunnitáknak. November 25. a síiták többségének.
    • 2019: November 9. a szunnitáknak. November 14. a síiták többségének.
  3. Bővebben a muszlim ünnepekről

    Az Iszlám kiváló tulajdonságai közé tartoznak továbbá azok a dolgok, amiket az ünnepekkel kapcsolatban elrendelt.

    Anasztól maradt fenn, miszerint ő mondta: Allah küldötte - Allah áldja meg - megérkezett Medinába s ott úgy találta, hogy az Anszár két napon keresztül játszik, két meghatározott napon. Mi ez a két nap? - kérdezte. Így feleltek neki: két olyan nap, amelyikben a Tudatlanság korában játszani, szórakozni szoktunk. "Allah ezt jobbra cserélte nektek mint az a két nap, az áldozat napja és a Böjtölés ünnepe." - felelte. Abu Dawud jegyezte le. Az ünnep az Iszlámban nem csupán a szórakozás és kikapcsolódás eszköze, nem az öröm és a vágyak kielégítésének pillanata. Sokkal inkább a Magasztos Allah iránti hála megnyilvánulása, s a mindent átfogó kegy iránti hála jele, a szereteté, együttérzésé. 
    A muzulmánok a Böjtölés ünnepét (id al-fitr) a Magasztos Allah iránti hála jeleként ünneplik, hiszen Õ az, aki megsegítette őket a böjt kötelességének teljesítésében, s így ők állhatatosan és Allah jutalmában reménykedve teljesíthették azt. Elégedettséggel eltelve és lelkükben megnyugodva. Sok szegény testvérükön segítve elhárítva róluk az élet bizonyos nehézségeit, s ezért nekik a Magasztos Allahtól hatalmas jutalom jár. 

    Az ünnep így a muzulmánoknál az öröm pillanata, ezért az isteni segítségért, amikor is az egyik ember a másikhoz fordul, üdvözlik egymást, a szeretet a boldogság szavait mondják egymásnak, azt követően, hogy engedelmeskedtek a Magasztos Allahnak, s hittel eltelve töltötték el a böjtöt, s az iránta való alázattal viselkedtek. A Magasztos Allah az Õ túláradó kegyelme révén megszabott nekik időpontokat amelyekben megpihenhetnek a fáradalmaktól, nehézségektől, s élvezhetik az öröm és boldogság perceit. S az evés és ivás szabadságát adta meg nekik azután, hogy egy teljes hónap idejére szigorú megkötésekkel fordult feléjük, a Ramadan havi böjt alatt. Az ember nem örvendezhet az ünnepnek, ha nem tudja, hogy az élete nem vágyainak birodalma, s nem a hajlamainak megfelelően kell azt értelmezni, hanem az a jó és a kegyes cselekedetek szolgálatában kell, hogy álljon, a másik ember iránti szeretetnek kell vezetnie, s mindig az egyenes úton kell haladnia, s a Bölcs Törvénynek megfelelően, amit Allah rendelt el az Õ szolgái számára, s azt világító lámpássá tette a számukra. S mint vallás ezzel elégedett velük szemben, ezt rendelte számukra döntőbíróul, s nem hagyta, hogy ők maguk ítélkezzenek maguk között olyan törvénykezéssel, amit ők találtak ki, vagy hajlamaik révén, amiket követtek.

    A Magasztos Allah kötelezővé tette Maga számára a könyörületet az Õ szolgáival szemben, s bölcsességet helyezett a számukra az ünnepeikre. Ami nem más mint a szíveket a szeretet talaján gyűjti össze, egyesíti őket a kegyesség és az istenfélelemben, amely gyógyítja a lelkek gyűlöletét és annak betegségeit. Éppé teszi a keblek haragvását és gyűlölködését, megtisztítja az irigykedéstől, túlemeli az evilági élet díszein ékein s tiszta, odaadó lélekké magasztosítja, amely mentes a gőgtől és az öntelt büszkeségtől, amelyben nincs hiúságnak nyoma sem. Megtanította őket, hogy meghatározott napokon örvendezzenek, bizonyos időszakokban, s hogy örömük az Allah iránti engedelmesség megnyilvánulása legyen, s a szolgákkal szembeni kegyesség.

    A Böjtölés ünnepe a muzulmánok boldogsága, öröme, lelkesedése azért a kegyelemért, amivel Allah látta el őket Ramadan hónapjának böjtjével, s annak teljesítésének kötelességével, s szokásainak újraélesztésével, s a kegyesség terjesztésével annak folyamán. S annak, kinek elhatározása igaz a böjtben, jutalma biztos, joga van arra, hogy örvendezzen az ünnepnek, s hogy böjtölő, éjjel virrasztó, ájtatos és kegyes testvérei vele együtt örvendezzenek. A Magasztos Allah a "szadaqatu-l-fitr"-t ajánlja (a Ramadan hónap végén esedékes adakozás) az Õ hívő szolgáinak, hogy ez könnyebbülést jelentsen a szükséget látó testvéreiknek, s ne maradjon a hívők között senki, aki reményvesztett, megfosztott legyen.
    Az Áldozat Ünnepe (a Zarándoklat végén), ami Arafat reggelén van, midőn a muzulmánok teljesítik a rituális előírásokat és elvégezték az ősi Ház körüli körjáratot, s miután elvégezték ezt a kötelességet, eljött számukra az idő, hogy megünnepeljék ünnepüket, s imájukban összegyűljenek, Allahot magasztalva, hálás szívvel fordulva feléje.

    Forrás: iszlam.net.

    Allah tehát elrendelte a muzulmánok számára, hogy ezen ünnepükön áldozatot mutassanak be, hogy ez is az Allah iránti hála egyik megjelenési formája legyen, s szegények iránti szeretet jele, Allah szolgái között. Ezen kegyes értelmekkel ragyog fel a muzulmánok ünnepeinek sora. Umar bin Abdulaziz látta egyik fiút, egy ünnepnapon, amint rajta egy viseltes, foltos ruha van, s sírni kezdett. A fia így szólt: mi fakasztott sírásra, Ó Igazhívők Ura? Ó fiacskám - mondta - félek, hogy összetörik a szíved ezen a napon, ha meglátnak a fiatalok ebben a viseltes ruhában. Mondta: Ó Igazhívők Ura! Annak törik össze a szíve, akit Allah megfoszt az Õ elégedettségétől és szembefordul és engedetlen az anyjával és az apjával, én azt kívánom, hogy a Magasztos Allah azzal legyen elégedett velem, hogy te elégedett vagy velem. Umar örömében, ezt a választ hallva sírt, magához szorította és megcsókolta a homlokét, fohászkodott érte, s ő utána a legájtatosabb ember volt. Egy ünnepnapon egy férfi ment be az Igazhívők Urához, Ali bin Abi Talib-hoz és látta amint éppen egy darab száraz kenyeret vesz fel. Így szólt: Ó Igazhívők Ura! Ma ünnep van és száraz kenyér? Ali azt mondta: Ma ünnep van annak, akinek tegnap elfogadtatott a böjtje és az éjjeli virrasztása, ma nekünk ünnep van és holnap nekünk ünnep van, s minden olyan nap, amelyen nem fordulunk szembe Allahhal az nekünk ünnep. Az ünnep tehát az Iszlám Allah szolgálata, s hálaadás Allah - nak, s kegyesség és jóravalóság, helyes cselekedet, reménykedés, könyörület és bűnbocsánat: "Allah túláradó kegyelmében és könyörületében, ennek okán örvendezzenek! Ez jobb annál, mint az, amit összegyűjtenek." (Korán 10:58)
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.