Egyiptom vallásai Iszlám Kopt

Iszlám

Egyiptom vallásai iszlámMár az elején le szeretnék egy-két dolgot tisztázni:

Első tévhit:
Sok magyar azt mondja a muszlimokra, hogy mohamedánok. Ez így nem igaz, hiszen a muszlim ember nem Mohamedhez, hanem Allahhoz imádkozik. A nyugati kultúrkörben régóta jelen lévő mohamedán megjelölést a muszlimok általában elutasítják, mivel azt sugallja, hogy a vallás központi szereplője a Mohamed próféta lenne, nem pedig maga Isten.
Tehát ne használjuk a mohamedán kifejezést, mert ekkor csak a butaságunkat villogtatjuk. Használhatjuk a muszlim szó helyett viszont magyarosan a muzulmán kifejezést, az nem sértő.

A másik tévhit:
Sokan mondják a muszlinokra, hogy arabok. Csak úgy általánosságban. Ez megint nem helyes, hiszen arabul beszélnek a palesztinok Izraelben, de azt is illik tudni, hogy az izraeli keresztények is arabul beszélnek, az az anyanyelvük. Egyiptomban is arabul beszélnek a muszlimok és a kopt keresztények is.

Harmadik tévhit:
Iszlamizmus egyenlő Iszlám. Az iszlamizmus nem azonos az iszlámmal. Amíg az iszlám vallás és civilizáció, addig az iszlamizmus politikai kategória, amelynek meghatározása korszakonként változhat.

Az iszlám vallás (arabul: al-Iszlám) a föld nagy világvallásainak egyike (hívei a muszlimok). A világ első (a vallások tanításai alapján élők száma szerinti listán) vagy második (magukat valamilyen valláshoz tartozók szerinti listán) legnagyobb vallása. Az ún. ábrahámi vallások vagy a Könyv vallásai-nak egyike, és mint ilyen, monoteista. Fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közel-Kelet, a Közép-Ázsia valamint Malajzia és a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.
Egyiptom vallásaiHány ember muszlin a földön? Közel minden ötödik!
A kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével , ez a a Föld népességének 23%-a, a világ második legnagyobb vallása. Gondolkodjunk csak ezen egy pillanatra.
Az iszlám öt pillére
1. Hitvallás (saháda)
2. Ima (szalát)
3. Adakozás (zakát)
4. Böjt (szaum)
5. Mekkai zarándoklat (haddzs)
Három fő ágra osztható: a szunnitákra, 84--85 %, Síitákra13-14 %,  Háridzsita 1-3%
A központi mindenható lény (Isten, arabul الله = Allah) aki a földi emberek közül Mohamed prófétát , a próféták pecsétjét, azaz hitük szerint az utolsó prófétát, választotta ki utolsó szószólójául. Az iszlám szent könyve a Korán, amit Isten Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szavainak tekintenek, épp ezért tilos megváltoztatni, és még fordításait is magyarázatnak minősítik.
Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat (Jézust is annak, méghozzá az egyetlen bűntelen prófétának tekintik), küldötteket, de a korábbi vallásokat az eredeti kinyilatkoztatástól eltérőeknek tekinti. A zsidókat, a keresztényeket a könyv népei-nek tartják. Õk az iszlám állam védelmét élvezik.
Az iszlám vallás hisz a feltámadásban, és az utolsó ítéletben, a Pokolban és a Paradicsomban. (A jók örök boldogságban fognak élni a Paradicsomban, míg a gonoszok örökké égnek a pokolban.)
Az iszlám vallás a zsidó és a keresztény teológiához hasonló törvénykezést vall.

Koptok

Egyiptom vallásai koptA szó a görög aigyptios azaz egyiptomi kifejezésből származik, amelyet a fáraók kora után, Nagy Sándor (Alexandros) utódai idejében a görögök, ill. az őshonos egyiptomiak megkülönböztetésére alkalmaztak és először is földrajzi, másodsorban pedig etnikai jelentéssel bírt.

Az arabok, miután elfoglalták Egyiptomot (641), átvették és használták ezt a kifejezést, ám ekkortól természetesen a kifejezés arabizált alakja volt használatos, ami leírva csak a gpt/kpt mássalhangzókból áll, hiszen az arab nyelv nem írja le a magánhangzókat; ennek vokalizált, kiejtett változata a kopt szó.
Ebben a formájában már arra szolgált tehát, hogy megkülönböztesse a hódító muszlim arabokat az őslakos, (ekkor már) többségében keresztény egyiptomiaktól - így vált ez a szó egyre inkább etnikai és a kereszténységhez kötődő fogalommá.
Az arab hódítás után az egyiptomi keresztények, elsősorban az őket sújtó adóterhek miatt, tömegesen tértek át a hódítók iszlám vallására, és hamarosan az egyiptomi keresztények, akiket ma is koptoknak neveznek, kisebbséggé váltak az országban.


A kopt mint keresztény egyiptomi azonban nem egyeztethető össze a kopt mint időszak értelmezéssel, amelyen általában a Kr.u. 3-7. századot szokás érteni, hiszen nem minden egyiptomi volt keresztény, az 5. század közepéig nem volt többségben a kereszténység Egyiptomban, és a pogányság hatása nem szűnt meg egyik pillanatról a másikra. A fogalom tisztázása céljából a következő vázlat lehet irányadó: 1. a kopt időszak a Kr.u. 3. századtól a Kr.u. 7. század közepéig tartott Egyiptomban.
Kopt keresztény szerzetes Ebben az értelemben a kopt szónak csak etnikai jelentése van - az őshonos egyiptomiakra vonatkozik, akik eleinte persze pogányok, majd pogányok és keresztények, végül többségében keresztények. Ezen időszak irodalma és művészete, akár pogány akár keresztény, a kopt művészet, amelybe még az egyiptomi keresztények arab hódítás utáni művészete is beletartozik; 2. a kopt közösség a 7. század közepétől napjainkig tart, és a kopt jelző itt etnikai és keresztény jelentést hordoz. Alapvetően az ortodox koptokra értendő, de tágabb értelemben a katolikus vagy protestáns hitre tért koptokra is használatos. A kopt nyelv csupán a 10. századig volt a kopt közösség nyelve és élő nyelv, ezután az arab lépett a helyébe, bár liturgikus nyelvként tovább élt, ma már csak elvétve találunk kopt nyelvű misét Egyiptomban, szerepét itt is az arab vette át.

A kopt kereszténység egyik legfontosabb vetülete a szerzetesség, amelyben Egyiptom ismét úttörő szerepet játszott. Szent Antal (Kr.u. 3.sz.) a keresztény szerzetesség alapító atyja és a kopt remeteség és aszkéta életmód megalkotója, a sivatagba kivonuló, egyedül, esetleg további remeték szomszédságában élő anakhóréta prototípusa. Ezt az életeszményt átvéve és továbbfejlesztve alakítja ki Pakhóm (Pachomius, 3-4.sz.) az egy kolostorban élő és dolgozó szerzetes közösséget (koinobion) a maga szigorú regulájával, amely aztán az európai szerzetességre is nagy hatást gyakorolt. Pakhóm és Senute (a Fehér Kolostor apátja, 4-5.sz.) írásain keresztül válik a kopt nyelv valóban irodalmi nyelvvé, Senute a legjelentősebb és legtermékenyebb kopt szerző, életrajza már magyar fordításban is olvasható.
Hagyjon üzenetet!
  Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Hagyjon üzenetet és felkeressük!
Kérjük mutatkozzon be
Küldés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.