Egyiptomi Múzeum vagy másként Egyiptomi Régiségek Múzeuma

Egyiptomi Múzeum KairóbanAz Egyiptomi Régészeti Hatóságot az egyiptomi kormány 1835-ben hozta létre, hogy meggátolja a lelőhelyek kifosztását és megőrizze a leleteket. A múzeumot 1858-ban nyitották meg Auguste Mariette francia régész gyűjteményével. A múzeum 1880-tól Iszmáil pasa gízai házában működött, majd 1900-ban jelenlegi helyére, a Tahrír téri neoklasszikus épületbe költözött, Kairó belvárosába.

A Marcel Dourgnon francia építész által tervezett épület, korának legmodernebb építménye volt – egyike az első vasbeton szerkezetű épületeknek – és az első múzeum a világon, amit kizárólag múzeumi tárgyak, gyűjtemények bemutatására terveztek és építettek. Az 1897. április 1-jei alapkőletétel után az olasz Garozzo és Zaffrani építőipari társaság mint kivitelező, már 1902. március 9-re a múzeumi anyagok beköltöztetésére alkalmas állapotban adta át a komplexumot a Régészeti Hivatal munkatársainak. Az új múzeumot 1902. november 15-én hivatalosan is felavatták.

A gyűjtemény fénypontjának Tutanhamon kincseit tartják, melyek egy különteremben vannak kiállítva. A fiatal fáraó kifosztatlanul fennmaradt sírját Howard Carter fedezte fel 1922-ben a Királyok völgyében.

A Múmiaterem, ahol 27 fáraókori királyi múmiát őriznek, Anvar Szadat parancsára 1981 és 1985 között zárva állt. Jelenleg újbirodalmi uralkodók múmiái tekinthetőek itt meg.

A 2011-es felkelés idején, amikor a mellette álló pártszékházat felgyújtották a tüntetők, civilek védték a múzeumot a fosztogatástól.
Zahi Hawass nyilatkozata szerint a tüntetők két múmiát elpusztítottak. Több műtárgyat rongálás ért, köztük Tutanhamon aranyozott szobrait (XVIII. dinasztia, cca. i. e. 1330) és a XI. dinasztiabeli Meszehti sírjából előkerült fa hajómodellt (cca. i. e. 2000).
forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptomi_M%C3%BAzeum

HASZNOS INFORMÁCIÓK A MÚZEUMMAL KAPCSOLATBAN

A múzeumba a belépő az egyiptomi átlagárakhoz képest igen magas: 60 egyiptomi font egy felnőtt belépőjegy. A múmiák terméhez extra belépőt kell váltanunk, aminek ugyanennyi az összege. Ha már ott vagyunk, akkor nézzük meg, hiszen ki tudja, mikor lesz arra ismét esélyünk az életben, hogy megnézzünk egy múmiát testközelből? Pláne kilencet, amennyi itt látható.

A kamerákat és a fényképezőgépeket le kell tenni a bejárattól jobbra eső épületnél, ahol tényleg semmi baja nem esik a gépeinknek, így nyugodt szívvel adhatjuk le őket. Nem érdemes arra játszani, hogy úgyse veszik észre, mivel a beléptető kapunál kiderül a trükk, és mehetünk vissza sorban állni. Velünk is ez esett meg :-) Ha busszal vagyunk fakultatív kiránduláson, akkor kérdezzük meg a buszvezetőt, hogy hagyhatjuk-e a gépeket a buszban. Viszont a telefonokat beengedik, és ha valamit nagyon-nagyon lefényképeznénk, akkor azért gyorsan megtehetjük. Mondjuk a gyér világítás miatt nem ez lesz életünk fotója, az biztos. Vegyük meg inkább a múzeum katalógusát a végén, 100-120 font körül adják.

A múzeum előkertjében egyből ajánlkozni fognak helyi idegenvezetők, hogy körbevisznek minket a múzeumon. Ha nem csoporttal vagyunk, és nincs magyar idegenvezetőnk, érdemes alkut kötni valamelyikükkel, és olyan 50-65 font óránkénti díjért idegenvezetést kérni, hiszen tényleg elképesztő mennyiségű a látnivaló. Ez a világ egyik legnagyobb múzeuma:több, mint 120 ezer tárgyat őriznek itt. Bár korszakonként csoportosították őket, de a rengeteg információ még így is befogadhatatlan, ha nem tudjuk, melyik műtárgy az igazán jelentős. Arról nem is beszélve, hogy néha olyan érzésünk van, mintha egy raktárban járnánk, ugyanis a több ezer éves kincsek csak úgy hevernek szanaszét. Nem véletlen, hogy az 1835-ös megnyitása óta többször költöztetett múzeumról egyre inkább azt vallják, hogy be kellene zárni egy időre, felújítani és kibővíteni – hogy méltó módon lehessen bemutatni ezeket a tárgyakat.

Visszatérve azonban a múzeumban való tájékozódásra: vihetünk persze útikönyvet is, és olvashatjuk az apró betűs feliratokat – de a múzeum világa akkor kel igazán életre, amikor egy tapasztalt idegenvezető izgalmas történeteit hallgatjuk.
A kétszintes, óriási alapterületű múzeum 8 részre tagozódik:
  • (1) egyből a belépés után láthatjuk a korai időszak és az Óbirodalom kincseit,
  • (2) aztán következik az első átmeneti kor és a Középbirodalom tárgyai,
  • (3) majd az Újbirodalom korából származó tárgyi emlékek,
  • (4) végül pedig időrendben az utolsó, Későkorból ránk maradt régészeti leleteket csodálhatjuk meg. Ezen kívül külön szekciót alkotnak még
  • (5) a pénzérmék, ékszerek és a papiruszok,
  • (6)  a szarkofágok és a szkarabeuszok,
  • (7) a már említett múmiák, lletve a múzeum talán leghíresebb része,
  • (8) Tutankhamon mesés kincsei. Könyvtár is tartozik a múzeumhoz, de ez csak az egyiptológiával foglalkozó diákok, tanárok és tudósok számára nyitott.

Ottjártunkkor nagy örömmel láttuk, hogy van egy külön magyar terem is, ami az utóbbi idők magyar ásatásainak leleteit állítja ki – ami nagy dolog, hiszen semmilyen más hasonló terem nincs a múzeumban, mondjuk más nemzetek ásatásai, csak ez az egy. Szóval mi magyarok tényleg mindenhol ott vagyunk
Hagyjon üzenetet!
  Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Hagyjon üzenetet és felkeressük!
Adja meg e-mail címét és üzenetét!
Küldés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.