Qumrán és a holt-tengeri tekercsek

Egy izraeli körutazás számos ékkövet tartogat, amelyek közül az egyik kétségkívül Qumrán meglátogatása. A felbecsülhetetlen értékű felfedezés tudományos léptékkel nézve még fiatal, ám már így is alapvető fontosságú információkkal járul hozzá a Biblia világának és történelmi kontextusának megértéséhez. Mi 2019. januárban jártunk itt először, és ezzel nagy vágyunk teljesült, ugyanis imádjuk a történelmet. 

A Holt-tenger nyugati partjához közel fekszik Qumrán, ahol ma már csak az egykori város romjai találhatók. E vidék kietlensége is hozzájárult ahhoz, hogy két évezredig rejtve maradtak a holt-tengeri tekercsek, amelyeket a környék tizenegy barlangjában fedezett fel 1947-ben egy beduin pásztor, Muhammas edh-Dhib. E tudományos szenzációról 1948-ban két rangos folyóiratban számolt be az izraeli E. L. Sukenik és az amerikai származású G. E. Wright. A felfedezés héber és arámi nyelvű tekercsekből állt, amelyek alapján Sukenik professzor hamar azonosította, hogy a Kr. e. 2 - Kr. u. 1. században aktív aszketikus szekta, az esszéneusok közösségének tekercsei.Qumrán izraeli utazás

Az esszéneus közösség

A holt-tengeri tekercsek felfedezéséig az esszéneusokról csak ókori írók beszámolóiból lehetett hallani, a Biblia nem említi őket. A Kr. e. 2. században már egészen biztosan létezett ez az ókori zsidó közösség, megszűnésük Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történt pusztulásának idejére tehető. Több esszéneus irányzat létezett, ezek közül a leghíresebb épp a tekercsek felfedezése révén a qumráni lett. A városi forgatagtól elkülönülten éltek, hogy e módon is óvják magukat a bűnöktől és a mózesi törvények követésének szentelhessék életüket. Az elvonult közösségek egyáltalán nem voltak szokatlanok ebben az időben, több vallási és filozófiai irányzat követői éltek kis közösségekben. A közösséghez csatlakozónak esküt kellett tennie, majd betartani a szigorú szabályokat, amelyeket a tekercsek egyik részletez.

A holt-tengeri tekercsek létrejötte

E tekercsek elsősorban a klímának és a barlangok lakatlanságának köszönhetően maradtak fenn ennyi ideig, annak ellenére, hogy az alapanyagul használt papirusz és bőr nem igazán tartós anyagok. Vermes Géza, a téma világszinten is egyik legjelentősebb kutatója beszámol a tekercsek létrejöttéről. “Ma kézzelfogható bizonyíték áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a felhasználandó papiruszt vagy bőrt az írnokok először gondosan előkészítették, gyakran meg is vonalazták, mielőtt a szöveget ráírták volna a tintatartóban tárolt, növényi alapanyagokból készült tintával. A hosszabb lélegzetvételű műveket tekercsekre, a papirusznak vagy a bőrnek csak az egyik oldalára írták, az oldalakat néha megszámozták, végül pedig összevarrták. A papiruszt gyakran újra felhasználták, ekkor a hátoldalra teljesen más szöveg került. A rövidebb munkák, például a levelek, kisebb méretű anyagokra, bőrdarabokra, papiruszra, fa- vagy cserépdarabokra íródtak.”

A qumráni tekercsek jelentősége

A qumráni iratok jelentősége abban rejlik Vermes Géza szerint, hogy egy papirusztól eltekintve: “korábban semmilyen, a kereszténység előtti időszakra datálható, héber vagy arámi nyelven, romlandó anyagra írt zsidó szöveg nem volt ismeretes.” Az egyik irat, a Jesája-könyv, addig ismert legrégebbi változata is mintegy ezer évvel fiatalabb volt a qumráni verziónál, illetve számos szöveg ennek a felfedezésnek a révén látott először napvilágot két évezred után.
Qumrán izraeli körutazás

A holt-tengeri tekercsek tartalma

A tekercsek egy kiváló, filológiailag is pontos kiadása az 2004-ben revidiált kiadásban megjelent The Complete Dead Sea Scrolls in English című kötet. Az iratokat öt kategóriába sorolták: szabályzatok, költői és liturgikus dokumentumok, bölcsességi szövegek, bibliaértelmezések és egyéb iratok. A tekercsek egyik legfontosabb tartalmi újdonsága, hogy közvetlen közelről ismerhetjük meg az esszéneus közösség szabályait és hitrendszerét. Fennmaradt A közösség szabályzata, amely azokat a szigorú előírásokat részletezi, amelyeket az eskü után a közösség tagjának be kellett tartania. E szabályzat a cölibátust, a vegetarianizmust és a közös tulajdont hangsúlyozza, önként vállalt szegénységben éltek. Tudjuk, hogy gyakran viseltek fehér ruhát, bort nem ittak, mindenben tiszta életmódra törekedtek. Szigorúan tartották a szombatot, de tartózkodtak az állatáldozattól és a Templom kultuszától. A zsidó vallás elemeit tehát kreatívan és szabadon használták fel Vermes Géza értelmezése szerint az esszéneus közösség tagjai.

Qumrán meglátogatása

A város Jeruzsálem és a népszerű holt-tengeri üdülőhelyek között körülbelül félúton található. Ma a látogatók megtekinthetik az ásatások eredményét. A legnagyobb élmény úgy fog érni minket, ha idegenvezető kíséretében járjuk végig a helyszínt, ugyanis rengeteg információval fogja segíteni a megértést. Qumrán meglátogatására a legalkalmasabb időpont az ősztől tavaszig terjedő időszak, ugyanis nyáron óriási a hőség.

Ön is felfedezné Qumránt? 
Böngéssze végig izraeli körutazás ajánlatainkat! 

Izraeli körutazások

Források
Magyar Katolikus Lexikon “Esszéneusok” szócikke
Vermes Géza, 1998. A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története. Budapest: Osiris
Vermes Géza, 2004. The Complete Dead Sea Scrolls in English. Penguin Classics.
Wikipédia “Esszéneusok” szócikke
Hagyjon üzenetet!
  Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Hagyjon üzenetet és felkeressük!
Utazást keres?
TIPP: Használja az utazáskeresőnket, ha ott nem találja, kérjen ajánlatot!
Küldés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.