Jeruzsálem infók

Modern Jeruzsálem

Jeruzsálem és Szent helyei.

Jeruzsálem Izrael hivatalosan el nem ismert fővárosa, mely három nagy vallás központja. Nyugat-Jeruzsálem tartozik csak hivatalosan Izraelhez, de az ország a keleti, palesztinoknak ítélt részt is ellenőrzése alatt tartja, melybe az óváros is beletartozik.
A legtöbben általában azért érkeznek Jeruzsálembe, az ország fővárosába, hogy megnézzék a bibliai szent helyeket, ám ez a modern város nagyon mozgalmas és sok más egyéb látnivalót is tartogat.
 

3 részét különíthetjük el Jeruzsálemnek:

- a fallal körülvett Óvárost (keresztény, zsidó, muzulmán negyeddel), ebben a városrészben található a látványosságok nagy része
- az Arab Kelet-Jeruzsálemet
- Nyugat Jeruzsálemet, a modern városrészt
 

Óváros

Jeruzsálem látkép Óváros
A régi Jeruzsálem falaira épült város szintén fallal van körülvéve, melyet Szolimán szultán építtetett 34 négyszögletű toronnyal és hét kapuval, melyek közül azonban csak öt van használatban (minden világtájon egy-egy, délen kettő: északon a Damaszkuszi kapu, keleten az Istvánkapu, délen a Szemeteskapu és Sionkapu, nyugaton a Jaffai kapu).
Jeruzsálem Óváros
A kapukat összekötő utak és fedett sikátorok által J. 4 fertályra (Haret) oszlik, melyek az uralkodó vallásokról vették nevüket.

Keleten van a mohammedán, északnyugaton a keresztényeké, délnyugaton az örményeké, végül a Sion és Mória-hegyek közt a zsidóké.

Valamennyiben keskenyek, hepehupásak az utcák, sötét piszkos házakkal, miket hol pince-gádorok, hol romjaikban heverő és össze-vissza toldozott paloták szakítanak meg.

Fedelük lapos v. kupolás, ablakaik rácsosak, ami tömlöcszerű kinézést kölcsönöz nekik. Nevezetesebb középület alig van bennük; említendők mégis a török fertályban a kaszárnya és a pasa székháza; a keresztényben a püspökök, patriárkák lakásai és nagyszámú kolostor; az örményben a Josephus Flavius által említett régi Phasael-torony felhasználásával épített fellegvár, a Jakab-kolostor (Jeruzsálem legnagyobb kolostora, könyvnyomdával és papnevelő intézettel); a zsidó fertályban több zsinagóga.



Jeruzsálem Via DolorosaDe a város legfőbb kincsei a szent helyek, melyek közül a legfontosabbak és legnagyobb érdekűek a keresztény fertályban vannak, a Via Dolorosán (kínszenvedés útja, keresztút). Ez egy kilométernyi hosszúságú út, mely az Istvánkaputól egészen a Szent sír templomáig vezet.


 

A keresztút, Via Dolorosa állomásai:

  • I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust
  • II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet
  • III. stáció: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
  • IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik
  • V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
  • VI. stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak
  • Jeruzsálem Via DolorosaVII. stáció: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
  • VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyoknak
  • IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel
  • X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól
  • XI. stáció: Jézust keresztre szegezik
  • XII. stáció: Jézus meghal a kereszten
  • XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
  • XIV. stáció: Jézust sziklasírba temetik
  • XV. stáció: Jézus harmadnapra feltámad


 

Szent Sír Bazilika

Jeruzsálem Szentsír Bazilika

Szensír Jeruzsálem
Jeruzsálem Szet Sír BazilikaA templom fedele lapos, de hátulsó részén kupola van, baloldalt pedig harangtorony. Sokan és sokféle időben építették ezt a templom- és kápolna-tömkeleget és sokaknak birtokát képezi. A templomot nagyszámú szentély veszi körül (kápolnák azokon a helyeken, ahol Krisztus halála után anyjának és Magdolnának megjelent stb.), részben az ó-testamentomra vonatkozó (p. Ábrahám áldozatának helye). A templomkerület története Nagy Konstantinnal kezdődik, aki itt 336-ban bazilikát építtetett és 1810-ig tart, amikor a keresztesek által gyarapított és a törökök által ismételten megrongált épület leginkább a görögök és örmények költségén helyreállíttatván, azóta minden felekezet jogot formál hozzá és környéke véres testvérharcoknak volt szemtanúja a keresztények közt. A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne Jeruzsálem legfontosabb zarándokhelye a Szent Sír Bazilika, ezért egy külön oldalt szántunk ennek bemutatására: Szent Sír Bazilika
 

Templomhegy

Jeruzsálem fölé magasodik a Haram-ash Sharif, azaz hétköznapi nevén a Templomhegy, ez tulajdonképpen a középpontja minden arab-zsidó vitának. Itt ment a mennybe Mohammed és itt kérte Isten Ábrahámot, hogy áldozza fel neki a fiát.
 

Sziklamecset

Jeruzsálem Szikla MecsetJeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó mecset. A Sziklamecset nevet az ott látható hatalmas szikláról kapta, amely Jeruzsálemet szent várossá teszi. A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik. Mekka és Medina mecsetje után következik, de megelőzi Damaszkusz mecsetjét. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.
A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Heródes templomát a ma is ott álló sziklára építették. Ezen a helyen történt Mária megtisztulása, amikor is az öreg Simeon a kis Jézussal a karján elmondta a Nunc dimittist.

A Morfija (Sion) hegy környéke, ahova Salamon építtette templomát, nemcsak a zsidók, de a muszlimok szemében is szent és becses hely. Mohamed próféta (570-632) halála után mindössze 6 évvel, 638-ban a muzulmán Omar kalifa vette be a várost, és a templomot az iszlám szent körzetének nyilvánította.

Jeruzsálem SziklamecsetÚgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról (fénylő lépcsőkön) szállt fel szent lován (Gábriel arkangyal kíséretében) a mennybe, a hegy tetején álló 4 m-es sziklatömbről, melyet a Korán "éjszakai utazás"-ként ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be. Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be, (kerülete 61 m.) Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.

A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. (A fundamentalisták a "végső jel"-ként tartják számon a sziklát, a zsidók és a keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a muszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás, a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe. A templomból ma nem tiltják ki a hitetleneket, nem úgy, mint a keresztesek uralma alatt, amikor a zsidók és a muszlimok nem tehették be a lábukat. A fundamentalisták sokszor igen elszántan versenyeznek az egyedüli birtoklás jogáért. A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.)

A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát, akit a muszlimok Ísza prófétaként tisztelnek. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja. Jeruzsálemen kívül, Mária sírjának templomában az egyik falon lévő jel Mekka irányát mutatja a zarándokoknak.
 

Siratófal

Jeruzsálem SiratófalA Siratófal (más néven Nyugati Fal)  második templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta. A Siratófal a jeruzsálemi óváros vallásiemlék-együttesének, a Templom-hegynek a része.

Szent hellyé azért vált, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidó vallás legszentebb helyéhez.

A Siratófal jelenleg a zsidó vallásgyakorlás számára hozzáférhető legszentebb hely, mivel egyrészt magára a Templom-hegyre való belépést a legtöbb rabbi tiltja, másrészt a hegy palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.


 

Régi SiratófalA Siratófal régen

1967-ig a Siratófal előtt nem volt egy olyan nagy tér, mint, amit most ott láthatunk. Előtte házak voltak, nézzük csak meg azt a jobb oldali képet. Érdekes nem?
Ha jól megnézzük a képet és összehasonlítjuk a felette lévő képpel, akkor az is feltűnik, hogy a falnak merőlegesen oda volt valami építve.
Ezt is lerombolták.
Most a nők imádkozhatnak azon a helyen, az az ő részükre van elkülönítve.
Nézzük csak meg alsó képet is, hogy milyen kis hely volt a fal előtt, milyen kevesen voltak előtte, nem úgy mint napjainkban.

Az izraeliek úgy gondolták a harcok után, amikor elfoglalták a helyet, hogy az előtte lévő házakat a földig rombolják és létrehoztak előtte egy iszonyat nagy teret.
 

Tudta-e?

Összegyűjtik a jeruzsálemi Siratófalba rejtett üzenőcédulákat. A papírokat ezután az Olajfák hegyére viszik, ahol a hagyománynak megfelelően elássák őket. A fal repedéseibe naponta több ezer cédulát dugnak.
A zsidók vallású emberek a 18. század óta rejtik el a hagyomány szerint Istennek szóló kéréseiket a fal repedéseiben.


Régi Jeruzsálem Siratófal

Mária Elszenderülésének Temploma

Mária Elszenderülésének Temploma
Mária Elszenderülésének Temploma JeruzsálemA Cion hegyen található Dormition (Mária Elszenderülése) templom altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, és körben az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is.


A jobb oldali képeken látható a márvány oltár, amin "Magyarország kegyes hódolata" felirat van, illetve a fali mozaik: Szt Imre, Szt István, Szt László és Szt Erzsébet, közöttük Mária a kisdeddel.


Az oltár alatti táblán könyörgés olvasható a Boldogasszonyhoz, az ország nevében.
A templom az Óváros Cion-kapujához van legközelebb, a falon kívül található, közelében parkoló is van.


 

Utolsó vacsora helye JeruzsálembenUtolsó vacsora helye Jeruzsálemben


A kovásztalan kenyér első napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, tanítványai megkérdezték:
„Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az előkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?”
Erre elküldte két tanítványát:
„Menjetek a városba! - mondta. - Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? Õ majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.” A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, s el is készítették a húsvéti vacsorát.

Gecsemáné kert és környéke

Getsemáné kert Jeruzsálem mellett található az Olajfák hegyén. Nevét a kertben lévő olajprésről illetve olajsajtóról kapta. A Biblia szerint ez a kert volt Jézus kedvenc helye, gyakran imádkozott itt az Olajfák hegyén és tanította tanítványait. Jézus az utolsó vacsorát tanítványai körében költötte el, azután a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak. Iskarióti Júdás a Getsemáné kertben árulta el egy csókkal Jézus kilétét a római katonáknak, akik ezután elhurcolták.
Jeruzsálem Minden Népek Temploma

Jeruzsálem Minden Népek Temploma

Minden Népek Temploma

A templom keresztény adományokból épült a Gecsemáné kertben annak emlékére, hogy ezen a helyen imádkozott tanítványai körében Jézus az elfogása előtt.

A templomot 1919 -és 1924 között építették fel. A sziklát, amire borulva Jézus imádkozott, töviskoszorút mintázó kovácsoltvas rácsozat veszi körül.


Az építkezés költségeibe Magyarország is jelentős adományt nyújtott. A főoltárnál jobbra fent a magyar címer látható.





 

Mária Sírja

Jeruzsálem Mária SírjaSzűz Mária haláláról a Biblia nem ír, így a hagyományra és más írásos emlékekre vagyunk utalva. A feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, A leghitelreméltóbb hagyománynak nevezte. A 6–9. századig Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.

Vannak, akik azt feltételezik, hogy Mária Jézus halála után Efezusba költözött. Apokrif iratok szerint Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz: János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában, utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából. Mindezeknek azonban ellentmond, hogy Pál apostol 54-ben még nem talált keresztényeket a városban, melynek ő lett az első pöspöke. Utóda Timóteus volt, akihez 63–64-ben leveleit írta, János apostol pedig csak Pál halála, tehát 67 után érkezett Efezusba. Ekkor Máriának már 90 év körülinek kellett volna lennie, amire semmilyen más forrás nem ad alapot.[3]

A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Az 1–3. század keresztény szerzői ugyanakkor semmilyen említést nem tesznek Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és Eteria spanyol zarándoknő sem tesz említést a sírról, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: „Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e.”

 

Jeruzsálem, Grotto Gethsemane Kertben, Júdás TemplomaGrotto a Gethsemane Kertben

Ezen a helyen árulta el Judás Jázust. Egy kápolnát építettek ebben a barlangban, folyamatosan üzemel, miséket tartanak itt.
"Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül elment a főpaphoz, hogy elárulja. Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa."
Majd később:
"Akkor látván Júdás, aki őt elárulta, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harminc ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.
Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztotta magát.
A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.
Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig"
Hagyjon üzenetet!
  Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Hagyjon üzenetet és felkeressük!
Kérjük mutatkozzon be
Küldés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.