Hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy Dubrovnik, a többi horvátországi városhoz és nyaralóhelyhez képest, roppant drága. És kifejezetten zsúfolt és forró nyaranta, szinte lehetetlen olyan csücsköt találni az óvárosban, ahol nincs tömeg. Fontos, hogy 2017 óta az Óvárosban egyszerre maximum 8000 ember tartózkodhat, már 6000 felett is lelassítják a beléptetést. A városnézést érdemes inkább késő délután, vagy este kezdeni, azelőtt inkább strandolni, vagy libegőzni.
E földi paradicsomot több pokoli katasztrófa is érte. Egy 1667-es földrengés, és a délszláv háború is komoly károkat okozott a városban, de a földrengés után a teljesen lerombolt várost újjáépítették, és szerencsére a háború pusztításainak nyomát is eltüntették mára. Legutóbb pedig 2007. augusztusában, egy súlyos erdőtűz veszélyeztette az óvárost, de a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhetően a tűzvész csupán Dubrovnik peremkerületeiben okozott jelentős károkat, ahol több nyaralóház is leégett.
Dubrovnikot a 7. században, Ragusa néven alapították, ekkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd a Magyar Királyság, Velence, Franciaország, Jugoszlávia fennhatósága alá került. A 10. századig sziget volt, ekkor temették be a helyiek a sziget és a szárazföld közötti csatornát. A horvát függetlenség kivívása óta Horvátország része. A város az utóbbi időben a Trónok Harca forgatási helyszíneként is ismert lett, a sorozat jelenteit az óvároson kívül a Lokrum-szigeten és a Trstenói arborétumban forgatták. 1950 óta minden évben júliusban és augusztusban (2017-ben július 10.-augusztus 26.-ig) rendezik a Dubrovniki Nyári Fesztivált. Ennek keretében színházi-, folkról-, és táncelőadások, (főleg komolyzenei) koncertek, balettek, és operák szórakoztatják az itt nyaralókat. A Dubrovniki Nyári Fesztivált Horvátország legjobb, és legreprezentatívabb nyári kulturális fesztiváljának tartják. A fesztivál számos előadását hangulatos helyszíneken, pl. a Bokar-erődben, vagy a Minceta-erődben tartják.
Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. A város egyúttal a horvát művészet, a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi.