Jeruzsálem Izrael hivatalosan el nem ismert fővárosa, amely három nagy vallás központja. Egy hét is kevés lenne Jeruzsálem bejárására, ha minden látnivalót megtekintenénk, de mi most összeszedtük a legfontosabb állomásokat.
IZRAEL KÖRUTAZÁS
Vallások bölcsője
»
Nyugat-Jeruzsálem tartozik csak hivatalosan Izraelhez, de az ország a keleti, palesztinoknak ítélt részt is ellenőrzése alatt tartja, melybe az óváros is beletartozik. A legtöbben általában azért érkeznek Jeruzsálembe, hogy megnézzék a bibliai szent helyeket, ám ez a modern város nagyon mozgalmas és sok más egyéb látnivalót is tartogat. Három részét különíthetjük el Jeruzsálemnek: a fallal körülvett Óvárost (keresztény, zsidó, muzulmán negyeddel), az Arab Kelet-Jeruzsálemet, és Nyugat-Jeruzsálemet, a modern városrészt.
Jeruzsálem Óvárosa
A régi Jeruzsálem falaira épült város szintén fallal van körülvéve, amelyet Szolimán szultán építtetett 34 négyszögletű toronnyal és hét kapuval, melyek közül azonban csak öt van használatban. Minden világtájon egy-egy, délen kettő helyezkedik el: északon a
Damaszkuszi kapu, keleten az
Istvánkapu, délen a
Szemeteskapu és
Sionkapu, nyugaton a
Jaffai kapu. A kapukat összekötő utak és fedett sikátorok által Jeruzsálem 4 részre (Haret) oszlik, amelyek az uralkodó vallásról vették nevüket. Keleten van a
muszlimoké, északnyugaton a
keresztényeké, délnyugaton az
örményeké, végül a Sion-hegynél a
zsidóké.
Via Dolorosa
Jézus a Biblia szerint a Keresztúton, a Via Dolorosán sétált végig a kereszttel, amelynek 15 stációját különböztetjük meg. Jeruzsálemben az utcákon apró táblák jelölik az egyes stációkat.
- I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust
- II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet
- III. stáció: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
- IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik
- V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
- VI. stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak
- VII. stáció: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
- VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyoknak
- IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel
- X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól
- XI. stáció: Jézust keresztre szegezik
- XII. stáció: Jézus meghal a kereszten
- XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
- XIV. stáció: Jézust sziklasírba temetik
- XV. stáció: Jézus harmadnapra feltámad.
Szent Sír Bazilika
A Szent Sír Bazilika fedele lapos, de hátulsó részén kupola van, baloldalt pedig harangtorony. Sokan és sokféle időben építették ezt a templom- és kápolna-tömkeleget és sokaknak birtokát képezi. A templomot több szentély veszi körül, részben az Ótestamentumra vonatkozó, részben az Újtestamentumra vonatkozó résszel. A templomkerület története Nagy Konstantinnal kezdődött, aki itt Kr. u. 336-ban bazilikát építtetett és Kr. u. 1810-ig tartott, amikor a keresztesek által gyarapított és a törökök által ismételten megrongált épület leginkább a görögök és örmények költségén helyreállíttatván, azóta minden felekezet jogot formál hozzá és környéke véres testvérharcoknak volt szemtanúja a keresztények közt. A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne Jeruzsálem legfontosabb zarándokhelye a Szent Sír Bazilika, ezért egy külön oldalt szántunk ennek bemutatására:
Szent Sír Bazilika.
Templomhegy
Jeruzsálem fölé magasodik a Haram-ash Sharif, azaz hétköznapi nevén a Templomhegy. Ez a középpontja minden arab-zsidó vitának. Itt ment a mennybe Mohammed és itt kérte Isten Ábrahámot, hogy áldozza fel neki a fiát.
Sziklamecset
Jeruzsálem legjellegzetesebb épülete az Óváros szívében magasodó mecset. A Sziklamecset nevet az ott látható hatalmas szikláról kapta, amely Jeruzsálemet szent várossá teszi. A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik. Mekka és Medina mecsetje után következik, de megelőzi Damaszkusz mecsetjét. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély. A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Heródes templomát a ma is ott álló sziklára építették. Ezen a helyen történt Mária megtisztulása, amikor is az öreg Simeon a kis Jézussal a karján elmondta a Nunc dimittist.
A Sion-hegy környéke, ahova Salamon építtette templomát, nemcsak a zsidók, de a muszlimok szemében is szent és becses hely. Mohamed próféta (Kr. u. 570-632) halála után mindössze 6 évvel, 638-ban a muzulmán Omar kalifa vette be a várost, és a templomot az iszlám szent körzetének nyilvánította.
Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról szállt fel szent lován a mennybe, a hegy tetején álló 4 m-es sziklatömbről, melyet a Korán "éjszakai utazás"-ként ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma. Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be. Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be. Többféle illatszerrel is meglocsolták, így a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték. A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó.
A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát, akit a muszlimok Ísza prófétaként tisztelnek. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja. Jeruzsálemen kívül, Mária sírjának templomában az egyik falon lévő jel Mekka irányát mutatja a zarándokoknak.
Siratófal
A Siratófal (más néven Nyugati Fal) a Második Templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta. A Siratófal a jeruzsálemi óváros vallásiemlék-együttesének, a Templom-hegynek a része. Szent hellyé azért vált, mert közel esik a Templom-hegyi Szentélyek Szentélyéhez, a zsidó vallás legszentebb helyéhez. A Siratófal jelenleg a zsidó vallásgyakorlás számára hozzáférhető legszentebb hely, mivel egyrészt magára a Templom-hegyre való belépést a legtöbb rabbi tiltja, másrészt a hegy palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.
1967-ig a Siratófal előtt nem volt egy olyan nagy tér, mint, amit most ott láthatunk. Előtte házak voltak. Most a nők imádkozhatnak azon a helyen, az az ő részükre van elkülönítve. Nézzük csak meg alsó képet is, hogy milyen kis hely volt a fal előtt, milyen kevesen voltak előtte, nem úgy mint napjainkban. Az izraeliek úgy gondolták a harcok után, amikor elfoglalták a helyet, hogy az előtte lévő házakat a földig rombolják és létrehoztak előtte egy nagy teret. A Siratófal repedéseibe naponta több ezer cédulát dugnak egy-egy kívánsággal. Ezeket rendszeresen összegyűjtik, majd az Olajfák hegyére viszik, ahol a hagyománynak megfelelően elássák őket. A zsidók vallású emberek a 18. század óta rejtik el a hagyomány szerint Istennek szóló kéréseiket a fal repedéseiben.
Mária Elszenderülésének Temploma
A Sion-hegyen található Dormition (Mária Elszenderülése) templom altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, és körben az egyes nemzetek kápolnái, köztük
Magyarországé is. A márvány oltár, amin "
Magyarország kegyes hódolata" felirat van, illetve a fali mozaik: Szt Imre, Szt István, Szt László és Szt Erzsébet, közöttük Mária a kisdeddel.
Az oltár alatti táblán könyörgés olvasható a Boldogasszonyhoz, az ország nevében. A templom az Óváros Cion-kapujához van legközelebb, a falon kívül található, közelében parkoló is van.
Az utolsó vacsora helye Jeruzsálemben
A kovásztalan kenyér első napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, Jézus tanítványai megkérdezték: „Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az előkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?” Erre Jézus elküldte két tanítványát: „Menjetek a városba! - mondta. - Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? Õ majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.” A tanítványok elmentek, és a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, és el is készítették a húsvéti vacsorát.
Gecsemáné-kert és környéke
Getsemáné-kert Jeruzsálem mellett található az Olajfák hegyén. Nevét a kertben lévő olajprésről illetve olajsajtóról kapta. A Biblia szerint ez a kert volt Jézus kedvenc helye, gyakran imádkozott itt és tanította tanítványait. Jézus az utolsó vacsorát tanítványai körében költötte el, azután ide jött, és arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak.
Miután a tanítványok elaludtak, Júdás elárulta Jézust. Az árulás története így szól: "Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül elment a főpaphoz, hogy elárulja. Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa [...]. Akkor látván Júdás, aki őt elárulta, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harminc ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztotta magát. A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig."
Minden Népek Temploma
A templom keresztény adományokból épült a Gecsemáné-kertben annak emlékére, hogy ezen a helyen imádkozott tanítványai körében Jézus az elfogása előtt. A templomot 1919 és 1924 között építették fel. A sziklát, amire borulva Jézus imádkozott, töviskoszorút mintázó kovácsoltvas rácsozat veszi körül. Az építkezés költségeibe Magyarország is jelentős adományt nyújtott. A főoltárnál jobbra fent a magyar címer látható.
Mária Sírja
Szűz Mária haláláról a Biblia nem ír, így a hagyományra és más írásos emlékekre vagyunk utalva. A feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi. Szerinte Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. E hagyománynak megfelelően épült Mária Sírja, amely a mai napig megtekinthető Jeruzsálemben.
1967-ig a Siratófal előtt nem volt egy olyan nagy tér, mint, amit most ott láthatunk. Előtte házak voltak. Most a nők imádkozhatnak azon a helyen, az az ő részükre van elkülönítve. Nézzük csak meg alsó képet is, hogy milyen kis hely volt a fal előtt, milyen kevesen voltak előtte, nem úgy mint napjainkban. Az izraeliek úgy gondolták a harcok után, amikor elfoglalták a helyet, hogy az előtte lévő házakat a földig rombolják és létrehoztak előtte egy nagy teret. A Siratófal repedéseibe naponta több ezer cédulát dugnak egy-egy kívánsággal. Ezeket rendszeresen összegyűjtik, majd az Olajfák hegyére viszik, ahol a hagyománynak megfelelően elássák őket. A zsidók vallású emberek a 18. század óta rejtik el a hagyomány szerint Istennek szóló kéréseiket a fal repedéseiben.
Miután a tanítványok elaludtak, Júdás elárulta Jézust. Az árulás története így szól: "Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül elment a főpaphoz, hogy elárulja. Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa [...]. Akkor látván Júdás, aki őt elárulta, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harminc ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztotta magát. A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig."