Egyiptomi utazás sorozatunkban most tartunk épp ott, hogy 9 órányi autózás után megérkeztünk Dahab központjába, ahol egyből megtaláltuk a szállást, a Dahab Plazat, és aludtunk délutánig. Felkelés után megnéztük a szállást, és megvizsgáltuk, hogy mi változott Dahabban, mióta utoljára, 3 éve itt voltunk huzamosabb ideig.
A szállást, a Dahab Plazat fillérekért foglaltuk, és nagyon jól jártunk: a parttól 2 percre található 3 csillagos hotel teljesen tiszta és kultúrált. A szobák a szokásos alapfelszereltségűnél magasabbak voltak: van egy egyszerű ágy, vékonyabb és vastagabb pokróccal, így télen sem fáztunk, fürdőszoba valóban működőképes állapotban. Sőt volt légkondi és tévé is, ami pedig igazi szuperség, hogy internetes kábel is volt, amin keresztül egészen gyors volt a net.
A Dahab Plaza udvara
A dahabi szállásokról egyébként érdemes a legalapvetőbb színvonalat elvárni, azonban azt nagyon olcsón megkapjuk. Csak a példa kedvéért mondjuk, hogy a mi itteni szállásunk 2 főre, reggelivel került 21 dollárba éjszakánként, és ezzel már a drágább kategóriás szállások között voltunk amúgy. A reggelit két, közvetlenül a parton lévő étterem teljes reggeli kínálatából választhattuk ki minden reggel.
Hogy ki milyen igénnyel érkezik Dahabba, az sok mindentől függ. Nyáron megteszi a még ennél is olcsóbb, még inkább alapfelszereléssel rendelkező szállás is, de télen mindenképpen olyan helyet ajánlunk, ahol van légkondi, hogy esetleg fűthessünk éjszaka, ha fáznánk. Azért oké, hogy Dahab egy elég hippi falu, de azért nem kell a teljesen nomád körülményeket választanunk. Viszont a másik véglet sem ajánlható: Dahab belvárosától több kilométerre van például egy Hilton, de ezt nem igazán ajánljuk senkinek, hiszen Dahab nem a hiltonozásról szól, hanem arról, hogy nagyon nyitottan megérkezik az ember, hagyja, hogy sodorják az események és az új ismerősök, búvárkodjon, napozzon, egyen-igyon, és élvezze, hogy végre visszatalál saját magához, mindenféle felesleges körök nélkül. Ebbe a képbe nem illik egy Hilton. Pláne, hogy ez a Hilton azért nem az a Hilton. Aki Egyiptomban luxusutakra vágyik, az ne Dahabot válassza. Ellenben mindenki más, aki elképesztően jól akarja érezni magát egy-két-három hétig, az nyugodtan jöhet ide.
Visszatérve a szuper kis nyaralásunkhoz: a megérkezésünk után aludtunk egy napot, és elindultunk a belvárosba, ahol el is szívtunk egy vízipipát egy csésze finom beduin tea mellett. El se tudtuk hinni, hogy végre itt vagyunk! Dahabban van valami, ami miatt mindenki, aki csak egyszer is járt itt, folyton visszavágyik. Hogy micsoda? Ez összetett.
Kezdő Dahabozóknak egy kis bemutatás: Dahab nagyjából két merülőhely, az Islands és az Eel Garden között terül el, de ha szűkebben értelmezzük, akkor az igazi Dahab a láthatár egyik felétől, azaz a részben magyar tulajdonú Lighthouse búvárközponttól a Ghazala Market nevű boltig, vagy az az előtt lévő fagyi alakú szoborig terjed. Az egész nincs 1 km se. Középen egy utca fut: a tenger felőli oldalon kávézók, étteremek és vízipipázók, míg a másik oldalon apró boltok, szórakozóhelyek és búvárbázisok vannak. Persze van több utca is, de igazából itt sétál mindenki esténként.
A fagyi szobor Dahab egyik végében. A háttérben a dahabi központ másik határa az öböl túlsó végén.
Nappal általában elég kihalt Dahab, mert mindenki merül a környéken található rengeteg, valóban világszép merülőhely egyikén. Saját szívszerelmem a Canyon és a Bells - Blue Hole merülőhely, amit bármikor és bármennyiszer megmerülnék újra és újra. Este 7 körül beindul már a nyüzsgés. Ilyenkor mindenhonnan Bob Marley vagy valamilyen chill out zene szól, rengetegen még éjjel is mezítláb mászkálnak, és bárkihez csatlakozhat az ember egy vízipipára. Az éjszakai életet néhány éve a Tota nevű, hajó alakú szórakozóhely és az Adam’s Bar nevű kocsma jelentette, de sajnos ezek most zárva vannak. Van helyette egy Mojito és egy Rush nevű hely, de előbbi nagyon drága, és gyakorlatilag a véletlen betévedő, majd hamarosan az árak és a kongó üresség miatt kimenekülő turistákon kívül senki nincs itt. Ja, és vízipipa sincs. Ami Dahabban egy őrület. Mindenhol van vízipipa. Utóbbi, a Rush néha jó bulikat szervez, így ha táncolni szeretnénk, akkor itt érdemes próbálkozni. Vagy belekeveredni valamelyik hirtelen szervezésű buliba.
Dahab a túlsó végéről naplementekor. Gyönyörű, ugye?
Az éttermek és vízipipázók közül szinte bármelyikbe beülhetünk, nagyjából ugyanaz a kínálat és az árszínvonal. Mondjuk nem is fogunk tudni nem beülni valahová, ugyanis vannak behívogató emberek, akiknek az a munkájuk, hogy az étterem ajtajában állnak, és beinvitálnak minket. Nagyjából minden egyes alkalommal, amikor elsétálunk előttük. De sebaj, legyünk kitartóak. Vagy csábuljunk el. Nem fogjuk megbánni. Különösen ajánljuk az Aladdin éttermek a kedves kiszolgálás miatt, a Shark éttermet a tintahala miatt, és a magasabb minőséget kedvelőknek az Ali Baba és a Kitchen éttermeket. A Nirvana étteremben jó az indiai kaja, az Eel Gardenhez közel lévő Eldorado olasz étteremben isteni a pizza és a kávé, és a Yalla! Barban italakciókkal várják a vendégeket. Csak kicsi kifőzde, a parttól 1 percre található Popeye szendvicsek isteniek, és van egy csirkés is, ahol alig 12-15 fontból egy komplett menüt kapunk levessel, grillcsirkével, körettel, salátával és üdítővel. Ez a Ghazala Markettől van 2 percre, de sajnos a nevét nem tudjuk. De általában az éttermi árakról néhány szót: egy tea körülbelül 5 egyiptomi font, tehát nagyjából 150-160 Ft, egy vízipipa 5-10 font, ami 150-300 Ft átváltva. Egy sör 6-10 font, egy üdítő 5-8 font. Egy levest 8-12 fontért ehetünk, egy méretes hamburger sült krumplival és salátával 20 font körül van, egy pizza 25-40 font, míg a tengeri herkentyűk nagyjából 50-70 fontba kerülnek. Ezekkel vigyázzunk, ugyanis ha a halas pultból kezdünk el válogatni, akkor a komplett halat vagy rákot megcsinálják nekünk, ami biztos, hogy nagyon finom lesz, és olyan jól lakunk tőle, hogy még másnap se leszünk éhesek, de ez nagyjából 180-200 fontba is kerülhet. Ami igen, nevetséges az itthoni, hasonló ételek árához képest még mindig, de dahabi viszonylatban ez már drága.
Fontos még elmondani, hogy Dahabban, ahogy Egyiptom egész területén, nem lehet kapni nemzetközi tömény alkoholt, csak ugye a két sörük van, a Stella és a Sakkala. Persze a külön italengedéllyel rendelkező helyeken kaphatunk egy-egy pohár whiskey-t vagy ilyesmit, de ez nagyon drága, úgyhogy ezt nem ajánljuk. Viszont vihetünk ki mi magunk alkoholt, akár a bőröndbe csomagolva, akár a reptéren itthon vagy ott a megérkezés után. Sőt, a nagyobb városokban még a megérkezés utáni 48 óráig is vehetünk alkoholt a helyi Duty Free Shopokban. Ezt a határidőt tényleg komolyan veszik, sőt! Bizonyos esetekben az útlevelünkbe bele is írják, hogy milyen alkoholt vettünk. Komolyan! 
Nekem is van benne egy "1 whiskey, 1 vodka" felirat, de ez eddig csak párszor fordult elő, nem mindig írják bele. Viszont a rossz hír, hogy Dahabban nincs Duty Free Shop, viszont alkohol mindig jól jön, tehát gondoskodjunk róla előre. Normális mennyiségben. Mi most csak 1 körtepálinkát vittünk, és az már a második este elfogyott. Legközelebb már előrelátóbbak leszünk.
Tehát az első vízipipa után körbejártunk mindent, beköszöntünk a búvárbázisra, ahol én annakidején a divemaster tanfolyamot végeztem, és ahol most a pasim csinálta a kezdő búvártanfolyamot. Utána ettünk egy jót, majd itt be is fejeződött az este, mert előző éjjeltől aznap délelőttig azért tényleg sokat utaztunk.
Hamarosan folytatjuk. Addig is böngéssze át akciós egyiptomi utazás ajánlatainkat!
.jpg)
