A decemberi egyiptomi utazás tehát kalandosan indult: átvettük a bérelt autót, keringtünk Kairóban 2 és fél órát, és ekkor úgy határoztunk, hogy elindulunk mégis aznap éjjel Dahabba. Ekkor már éjjel fél 1 volt.
Vettünk egy Egyiptom térképet, de nem autós térkép volt, inkább csak egy olyan, amin látni lehetett Egyiptom nagyságát és kiterjedését. Hallottuk előtte, hogy van egy alagút Szueznél, de ezt a térkép nem jelölte, így gondoltuk, hogy felmegyünk Iszmailíjjához, ahol elvileg be volt rajzolva egy komp. Ez Kairó belvárosából praktikusan azt jelentette, hogy nem a "Suez" táblákat, hanem az "Ismailiya" táblákat követtük. Az út meglepően jó minőségű volt, sehol egy szál checkpoint: kiderült, hogy ezek csak a Sínai-félszigeten vannak. Egyedül néhány fekvőrendőr zavart be, ugyanis ezeket se felfestéssel, se táblával nem jelölik az esetek többségében. De egyben maradt az autó, pedig átmentünk vagy 4-5 fekvőrendőrön 140 km/óra sebességgel. És így mintegy 1 óra múlva elértünk Iszmailíjját. Csakhogy. Ott nem volt egy szál komp se. Mentünk némileg északra, ahol találtunk egy csapat srácot, olyan fél 3 körül, akik mondták, hogy igen, itt a komp, ők is arra várnak. Ha van kedvünk, csatlakozzunk, reggel 6-kor indul az első. De van még inkább északon egy híd, mehetünk arra is. Mi inkább ezt választottuk, és jónéhány perc reménytelennek tűnő keringés után megtaláltuk az útirányt, és mentünk rendületlenül északnak. Port Said már csak körülbelül 50 km-re volt, amikor megláttunk a távolban egyenes lámpák sorát, és elkezdtünk reménykedni, hogy ez lesz a híd. És valóban az volt! A Földközi-tenger partjától alig néhány tíz km-re megtaláltuk a Mubarak Peace Bridge-et, ami akkor valódi megváltásnak tűnt így az éjszaka közepén. A híd éjjel is gyönyörű, van benne egy meredek ív. Nem utolsósorban pedig át lehet rajta jutni a Sínai-félszigetre! :-)
Az útvonal
Innen már sima dolgunk volt, csak egyenesen kellett dél felé menni az igen hosszú úton. Ezt már előre kiválasztottuk: előbb lemegyünk Sharm el-Sheikhbe, és onnan fel Dahabba, mert ez tűnt a könnyebbik és rövidebb útnak. Ahogy így mentünk lefelé, volt egy-két checkpoint, de nem minden kilométernél, tehát elviselhető volt. Mindenki végtelenül kedves volt, senki nem szívózott. A legtöbbször meg se nézték még az útlevelünket se. Mi viszont szorgosan tankoltunk minden benzinkútnál, mert sosem tudtuk, mikor jön a következő, de azért egy 50-100 km-ként azért mindig volt egy – ami nyitva is volt egész éjjel, pedig nem úgy tűnt elsőre, hiszen teljesen kihalt volt. De ahogy bekanyarodtunk, egyből termett ott valaki, aki megtankolta a kocsinkat, és mehettünk is tovább. Ja igen, a benzin ára! Most felmentek az árak az utóbbi időben, így 1 liter 1,75 egyiptomi fontba, tehát nagyjából 60 Ft-ba kerül. Igen, nem elírás. Kb. 60 Ft. Shop a legtöbb benzinkúton nincs éjszaka nyitva, nappal általában a legminimálisabbakat meg lehet venni minden benzinkútnál: innivalót és rágcsálnivalókat.
Az út tehát hosszú volt a hídtól Sharm el-Sheikhig, és az első harmadánál jött is a meglepetés: bizony, van "tunnel" Szueznél, tehát nem kellett volna mintegy 250 km-t kerülnünk – de sebaj, ez akkor éjjel már nem érdekelt minket. Egyszerűen csak eldöntöttük, hogy oké, erre jövünk visszafelé. Ekkor már igencsak pirkadt, amikor többször úgy éreztük, hogy nem bírjuk tovább: pillanatokra elaludtunk, és időnként álmodtunk is. Én sétáló embereket, a pasim, aki vezetett, pedig biciklistákat. Végül reggel 6 körül döntöttünk úgy, hogy akár szálláson, akár csak félreállva az autóban, de aludnunk kell egy kicsit. Szállást nem találtunk, ezért El Tur felett olyan 40 km-rel egy kisebb település határában leparkoltunk, hátradöntöttük az üléseket, és aludtunk egy órát. Végül aztán nagyon kényelmetlen volt az egész, és már nagyon sütött a nap is, így összeszedtük magunkat, és továbbindultunk. El Turban még kicsit kavarogtunk az utcákon, de aztán elértünk Sharm el-Sheikhbe, ahol szerettünk volna egyet vízipipázni, de mivel a belvárostól csak 1 km-re lehet legközelebb parkolni, ezért úgy döntöttünk, hogy oké, akkor már érkezzünk meg végre Dahabba, ott majd vízipipázunk.
Ez már a reggel: megérkezés Sharm el-Sheikhbe. Vízipipázni nem tudtunk, de legalább Dahab közel volt már.
A dahabi utat nem lehet eltéveszteni Sharm el-Sheikhből, pláne, hogy már több hónapot töltöttünk Dahabban kisebb-nagyobb etapokban. Dahab mindössze 80 km-re volt már. Ami változás, hogy sokkal több lett a közlekedési tábla, de ezen kívül már tényleg csak oda akartunk érni. Ez reggel 9-kor sikerült is, és egyből megtaláltuk a szállásunkat, a Dahab Plazát. A leparkolás-becsekkolás-csomagjaink felvitetése után bedőltünk az ágyba, és aludtunk is a délután közepéig.
Hamarosan innen folytatjuk. Addig is böngéssze át akciós egyiptomi utazás ajánlatainkat!
Csak 1 napra!
Tekintettel az egyiptomi és tunéziai járataink újraindítására és a nyári értékesítés újbóli beindítására, e két úti célra 2011. április 1-ig 
