Egyiptomi utazás

Egyiptomi last minute olcsó utazások ajánlat: Egyiptomi utazás

Jelen írásunkban a dél-Egyiptomi helyekkel foglalkozunk.

Luxor
Asszuán
Karnak,
Théba: Ramesszeum, Memnon -Kolosszusok, Hatsepszut temploma, Királyok völgye, Királynők völgye
 

Luxor és Karnak

Ma 70.000 lakosú kisváros áll az Újbirodalom hatalmas fővárosának, Homérosz Százkapus, egymillió lakosú Thébájának helyén (eredeti nevén: Uaszet). Az egyik legősibb egyiptomi város, egyes becslések szerint 7 ezer éves is lehet. Fénykorát a XVII-XIX. Dinasztiák idején élte az egyesített birodalom fővárosaként.

Luxor és Karnak Egyiptom leglátogatottabb helyei közé tartoznak, legjelentősebb műemléki: a luxori templom, valamint Karnak templomvárosa, ami több mint 2000 évig épült.
A Luxor Templom helyén már a középbirodalom idején Szentély állt, amelyre később Amon Déli Háreme épült. II. Ramszesz hatalmas udvarral, III. Amenhotep oszlopsorral bővítette a szentélyt, de építészeti remekmű Thutmozisz hármas kápolnája is. A templomot a szfinxek útja (3 km hosszú) kötötte össze a Karnak Templommal. A Karnak Templom több szentély összessége, kétségtelenül a világ legnagyobb műemlékegyüttese (területén negyvenszer fér el a római Colosseum).

Valószínüleg az Óbirodalom idején kezdődtek itt az építkezések. A XI. dinasztia idején épült az első bizonyította szentély célú épület montu helyi Isten tiszteletére. Innen kezdődően egészen a Ptolemaioszok koráig, sőt a római megszállásig építkezések folytak, ennek ellenére a templom egyes részei vélhetően soha nem készültek el, miközben a régieket is földrengés és a Nílus áradásai pusztították.

Egyetlen hely sem kelt Egyiptomban olyan meghökkentő és tartós benyomást, mint a falak, obeliszkek, oszlopok és szobrok itt található egyvelege. A legnagyobb templom oszlopcsarnokának területe mintegy 5 ezer négyzetméter, amit az ókori építészet egyik csodájának tartanak.

Asszuán

Asszuán város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A mintegy 200.000 lakosú település, a Nílus keleti partján, Az ókorban Aszzuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, ettől délre kezdődött Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években A Nagy Aszzuáni-gátat.

Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos túrista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philae, Elefantiné szigete vagy a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma a asszuáni Núbiai Múzeum is.

Théba

Théba nyugati városrészével a Nílus bal partján lévő részről az úgynevezett nekropoliszról írunk ezen az olalunkon.

Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet) az azonos nevű felső-egyiptomi nomosz fővárosa volt. A Középbirodalom idején lett Egyiptom fővárosa, és ezt a státusát az Újbirodalom idejének nagy része alatt is megőrizte, bár a közigazgatási központ szerepét továbbra is a korábbi főváros, Memphisz töltötte be. Az Újbirodalom idején Ámon, Théba főistene Egyiptom legfőbb istenévé vált, az ún. thébai háromság – Ámon, Mut és Honszu – tiszteletére számos templom épült, köztük a karnaki templom (ahol mellettük Théba korábbi főistene, Montu hadisten és több más isten tiszteletére is épült templom). A város görög neve, a Théba valószínűleg Karnak nevéből (ta ipet-szut) ered, és nincs köze a Thébai nevű görög poliszhoz.

Az ókori város templomai és sírjai Théba és a thébai nekropolisz összefoglaló néven találhatóak az UNESCO Világörökség-listáján. Ma Egyiptom Quena tartományában, Luxorban található; 1979 óta a Világörökség része.

Ramesszeum

II. Ramszesz 67 éven keresztül volt Egyiptom uralkodója. Halotti temploma a Ramesszeum egyszerre szolgálta a fáraó hallhatatlan dicsőségét és alatvalói elkpráztatását. A hatalmas épületegyüttes, melynek megépítése több, mint 20 évet vett igénybe ma nagyrészt romokban hever. A templomkerülethez tartozott a Tujának és Nefertarinak, Ramszesz anyjának és feleségének szentelt kisebb templom, több raktárépület és királyi palota.  Valószínűleg a palota lépcsői mellett állt a 18 méter magas és közel 100 tonna súlyú hatalmas Ramszesz -szobor
amely ma darabokban hever a földön. Az óriási szobor összetört feje és vála a masodik udvar földjén fekszik. A romjában is lenyűgöző alkotás ihlette Shelley-t a híres Ozymandiás című vers megírására.

A Memnón-kolosszusok

Egyiptomi utazás során átkelünk a Níluson.  Haladunk Théba felé és ekkor meglátjuk a Momnon Kolosszusokat.
A Memnón-kolosszusok (arabul el-Kolosszát vagy esz-Szalámát) III. Amenhotep fáraó két hatalmas ülőszobra, melyek 3400 éve állnak a thébai nekropoliszban, a Nílus partján a mai Luxor városával átellenben.
A két kolosszus eredetileg Amenhotep halotti templomának bejáratánál állt, mely az ókori Egyiptom legnagyobb temploma volt, de építése után nem egészen kétszáz évvel le kellett bontani, mert túl közel épült a Nílushoz, és a folyó évenkénti áradása helyrehozhatatlan kárt tett benne.
David Robertsnek az 1840-es években készült metszete vízzel körülvéve ábrázolja a két kolosszust.
A szobrok kvarcithomokkőből készültek, amit vagy Gízából (a mai Kairó mellett), vagy Gebel esz-Szilsziléből (Asszuántól 60 km-re északra) szállítottak ide. Talapzatukkal együtt 18 méter magasak.

A két, kb. 16 méter magas szobor ülve ábrázolja a fáraót, amint kezeit térdén nyugtatja; arccal a folyó és felkelő Nap felé fordul. Lábai mellett két kisebb alak áll, fő felesége, Tije, és anyja, Mutemwia. A szobor oldalain Hápi, a Nílus-isten ábrázolása látható.

Az 1. században alkotó ókori görög történész, Sztrabón számol be arról az i. e. 27-ben történt földrengésről, melyben az északi kolosszus deréktól felfelé összeomlott. Innentől a szobor minden hajnalban „énekelt” – halk zúgó vagy fütyülő hangot adott ki, amit feltehetőleg az emelkedő hőmérséklet és az elpárolgó harmat okozott.

A szobor innen kapta nevét. Memnón a legenda szerint a trójai háború egyik hőse volt, etióp király, Éósz hajnalistennő fia, aki Afrikából vezette csapatait Kis-Ázsiába, Trója megsegítésére, de Akhilleusz legyőzte. A görögök a szoborban Memnónt látták, amint énekével köszönti anyját, a Hajnalt.

Gyorsan terjedt az éneklő szobor legendája és a hit, mely szerint szerencsét hoz, illetve jóslatot mond, és egyre több látogató érkezett, köztük több római császár is. A rejtélyes hang örökre elhallgatott 199-ben, mikor Septimius Severus császár megpróbálta elnyerni az orákulum kegyét és összeilleszttette a kettétört szobrot.

Hatsepszut temploma

 A meredek sziklafal tövében lélegzetelállító látvény Hatsepszut halotti templom. A sivatagból teraszok sorával kiemelt és részben sziklából kifaragott hatalmas épületet Szenenmut, a XVIII. dinsztiakirálynőjének az építésze tervezte. A templomot II. Ramszesz utaódai megrongálták, majd keresztény kolostorként használták. Innen ered arab neve is: Deir El -Bahari, vagyis Északi kolostor. A jelenleg is folyó ásatásoknak köszönhetően azonban atemplom sok szép díszítő elemét sikerült napvilágra hozni.

Hatsepszut halotti temploma mellett láthatók III. Thutmoszisz valamint az Egyiptomot újraegyesítő II. Mentuhotep fél évezreddel korábbi templomának romjai.

A Királyok völgye

A Királyok völgye (arabul: وادي بيبان الملوك – wadi biban el-muluk, „a királyok kapuinak völgye” egy völgy Egyiptom középső részén, ahol körülbelül 500 éves időszak folyamán a Kr. e. 16.-11. század között (az ókori Egyiptom 18.-20. dinasztiája) királyok és nagyhatalmú nemesek számára építettek sírokat. A völgy a Nílus nyugati partján helyezkedik el, Théba városával átellenben, (ma Luxor) a thébai nekropolisz szívében. A vádi két völgyből áll, a keleti (ahova a legtöbb királyt temették és a nyugati völgyből. 
A területen sok és jelentős régészeti és egyiptológiai kutatást végeztek a 18. század végétől és a sírok ma is felkeltik sok kutató érdeklődését. A legújabb korban a völgy Tutankhamon sírja (és a fáraók átka) miatt a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye lett. 1979-ben a thébai nekropolisz többi részével együtt a világörökség részévé nyilvánították.

A Királynék völgye

Egyiptomi utazás során ezt a helyet sokan meg sem látogatják sőt nem is ismerik. Méga az idegevezetők java része sem tudja, hogy hol van.
A Királynék völgye (ókori egyiptomi nyelven Ta-szet-Neferu, „a fáraó gyermekeinek helye”, arabul: وادي الملكات, Wadi el-Melikat vagy بيبان الحريم, Biban el-Harim) régészeti lelőhely Egyiptomban, a nyugat-thébai nekropolisztól délre. A terület ma 98 ismert temetkezési helyet rejt, az egyszerű halotti aknáktól, a befejezetlen sírokon keresztül a hatalmas bonyolult sírboltokig. Több mint felének nem sikerült eddig beazonosítani eredeti tulajdonosát. Ezt a völgyet Jean-François Champollion nevezte el Királynék völgyének.
Az ókorban a helyet szentnek tekintették, mivel közel volt a Thébai-csúcs (El-Qorn) a piramis alakú hegy, valamint a völgy aljában egy barlangi vízesés található – az Égi Tehén (Hathor istennő egyik alakja) méhét jelképezve – ahonnan a kibuggyanó víz megjövendölte a kiváltságos helyen eltemetett holtak feltámadását.
A völgybe a XVIII. dinasztia korától kezdődően temették ide a királyi család hercegeit, hercegnőit és egyes udvari személyiségeket, majd – a XIX dinasztia korától, I. Ramszesz feleségével, Szitrével kezdődően – a Nagy Királyi Hitveseket is. A XXI. dinasztiától kezdve a papok hatalmas birtokaival kapcsolatban állókat temették ide. A hely a Római Birodalom idején is népszerű temetkezési hely maradt, egészen a koptok 4. századi letelepedéséig.
A rossz kőzetanyag és a hely vízrajzi sajátosságai már a sírok kialakításakor gondot okoztak. Számos sír a rossz kőzetanyag miatt befejezetlenül maradt, és inkább máshol építkezett tulajdonosuk. A munkások rendszerint igen vastag vakolatréteget voltak kénytelenek felvinni a sírok falára a megfelelő díszíthetőség érdekében. A késő-Ramesszida-kori esőzések nagyban pusztították a sírokat, mégis van köztük, ami gyönyörű állapotban fennmaradt – a leghíresebb II. Ramszesz feleségének, Nofertarinak a sírja.
forrás: wikipédia