Betűméret csökkentése/növelése:
A Sínai-félszigeten található Dahab és környéke számos csodás merülőhellyel örvendezteti meg a búvárokat. Ezek közül is a leghíresebb a Blue Hole.
Mindez így van annak ellenére, hogy a merülés legális része a Blue Hole-ban nem igazán izgalmas – ezért is kötik össze a leggyakrabban a Blue Hole megmerülését a nem olyan messze található Bells-szel. Ami pedig így már óriási élmény. A Bells ugyanis maga a szabadesés közel 26 méreten keresztül egy pompás kis szikla-járatban.
De vissza az elejéhez: a merülőhely körülbelül 20-25 percnyi autózásra található Dahabtól északra, ahol több check pointon is át kell haladnunk. Ez nem telik semmiből, praktikusan viszont két dolgot jelent: az egyik, hogy le kell adnunk előző nap az útlevél-számunkat a bázison, a másik pedig, hogy alaposan át kell néznünk, hogy minden felszerelésünket összekészítettük-e, mert maszk nélkül persze lehet merülni, de nem igazán érdemes. Azzal útközben ne törődjünk, hogy többször is úgy tűnik, hogy menten belezuhan a kocsi a tengerbe, vagy hogy félúton lerobbanunk, mert kifogyott a benzin, és utána cigizve tölt kedvenc sofőrünk egy másfél literes palackból üzemanyagot a tankba. Ez Egyiptom. Ez itt mindennapos.
Szóval megérkezünk a Blue Hole elé, ahol a számos tengerparti kávézó valamelyike elé leterítjük a szőnyeget, felszerelkezünk, megtörténik a brief, és fel is vehetjük a cuccainkat: irány egy kiadós kis gyaloglás a Bells-hez: sziklán fel-sziklán le. Közben még mindazok névsorát is megcsodálhatjuk, akik életüket vesztették a Blue Hole-ban. Pár perc után megérkezünk a Bells-hez, ami egy 2-3 méter átmérőjű kráter lesz.
Be is ugorhatunk, és bele is mászhatunk, ki hogyan kedveli – de egyre figyeljünk: a már bent lévő kollégák testi épségére. Miután mindenki bent van a vízben, kezdtetét veheti a merülés legjobb része: a gyors süllyedés a szikla-alagútban. Két dolgot érdemes megfontolni, de ez a merülésvezető nyilván is mondja: várjunk körülbelül fél percet, miután az előttünk lévő elindult, különben a buborékaitól nem látunk semmit. A másik pedig, hogy bármilyen jó is szabadesni, közben finoman fújogassuk a levegőt a mellényünkbe, hogy ne zuhanjunk le utána, hiszen itt körülbelül 800 méter lesz még alattunk. Maga a szikla belső része egy kis átívelés után 26 méretig tart, és régebben 30 méreten meg kellett állni – most süllyedhetünk egészen 40 méterig a helyi szabályok szerint. De tényleg ne tovább, mert igazából semmi különös nincs pár méterrel lejjebb, szóval nincs oka, hogy megszegjük az előírásokat. A többieket itt várjuk meg békésen nézelődve, amíg leérnek. Vállalkozó kedvűek, ha találkoznak itt a tisztogató halakkal, akár rendezhetnek egy speciális víz alatti fogmosást is, amíg várakoznak.
Miután tehát leérkeztünk 40 méterre, szép lassan megkezdhetjük komótos utunkat a meredeken leszakadó fal mellett, ahol tengernyi korall és különféle hal található. Szerencsés napokon egy teknős is úszkál erre. Imádnivaló látvány, ahogy a fal mellett úszunk, és felnézünk: lenyűgözően tud beragyogni a nap a kiszökellő sziklarészek és korallok fénytörésében. Az előbbi szabadesés adrenalint tehát egy abszolút lazulás követi ebben a 30-35 percben, amíg szivárgunk felfelé és egyben a Blue Hole irányába a vízben.
Az élővilág még gazdagabb lesz, ahogy elérjük a Blue Hole száját középtájon, 7-8 méter környékén. Vigyázzunk a tűzhalakkal és a kőhalakkal, mert bizony megbújhat egy-kettő a színpompás környezetben. Ha a csapatban mindenkinek van még elég levegő a palackjában, érdemes nem egyből átbukni a Blue Hole belsejébe, hanem kicsit tovább folytatni utunkat ebben a 10-12 méretes mélységben, és elnézelődni egy darabig. Akár most, akár kicsit később: egyszer csak átérünk a Blue Hole belsejébe. Itt is két dologra érdemes ügyelni, mindkettő a megfelelő levegő-elosztással kapcsolatos: amikor átmegyünk ezen a kis átjárón inkább 7 méteren, akkor eresszük ki lassan a levegőt, hogy csapassuk fel magunkat a felszínre. A másik pedig, hogy ezután ne zuhanjunk sokat a Blue Hole belsejében, próbáljuk tartani a 10 méteres mélységet.
Nyilván itt van az a lehetőség, amibe az emberek bele szoktak halni: átjáró nem csak felül van, hanem alul is, méghozzá 52 méteren. Ami ugye nem egy borzasztó mélység, viszont sokan teljesen tapasztalatlanok és meg akarják hódítani a mélységet, aztán beüt a nitrogén narkózis.
Visszatérve a fenti átjárón való belépésig: a Blue Hole-on belül tényleg nincs valami sok izgalmas dolog, és levegő mennyiségétől függően egy félkört tehetünk vagy jobbra vagy balra a kijáratig, vagy még elszöszölhetünk odabent, amíg tudunk. A kijárat nagyon egyértelmű, hogy hol van, békés helyen meg tudjuk tartani a 3 perces pihenőt, közben még bohóchalakat is nézegethetünk, netán megcsodálhatunk egy szabadtüdős edzést. Felemelkedéskor figyeljük a víz felszínét, mert mindenhol lehet egy sznorkelező turista. A partra érve pont a cuccainkhoz jutunk vissza, és még félig a vízben kiálthatunk is a kávézó-tulajdonos Mahmoudnak, hogy hozzon gyorsan egy teát.
Related posts:
- Merülőhelyek – Dorogi bányató Van úgy, hogy az ember már annyira vágyik a merülés...
Related posts brought to you by Yet Another Related Posts Plugin.
Kategória: búvárkodás
|